A klímaváltozás miatt kerültek bajba a magyarországi bodzatermesztők, a növényeket nagyon megviselik az egyre forróbb nyári hónapok.

„A fajta, amit termesztünk, a Haschberg a párásabb, hűvösebb klímát kedvelné, de a hosszú, forró, július és augusztus hatására szenvednek a növények, és védekezésképpen elkezdik eldobálni a leveleiket. De a lombveszteség miatt nehezebben érik be a termés, vagy be sem érik” – mondta Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének kereskedelmi vezetője az InfoRádióban.

Csak az ültetvények egy része van öntözésre berendezkedve, és ahol van öntözés, ott is kérdés, hogy tudunk-e annyi vizet adni, amennyire szükség a növénynek – folytatta a szakember.

„Az utolsó 5 évben egyre magasabb a hőmérséklet, az éjszakák sem hűlnek le, és az UV-sugárzás is egyre erősebb. Aszály van, csapadékhiány van, a növény védekezik, és neki a túlélés a fontos, nem az, hogy termést hozzon”

– mondta Csizmadia György, aki a bodza hasznosításáról is beszélt. Elsősorban a növény fekete bogyóját szokták hasznosítani, sűrítményt csinálnak belőle, és ezzel színezik a különböző termékeket, mint a gyümölcsszörpöket vagy lekvárokat. „A fekete színanyaga miatt termesztjük a bodzát, és ennek a termelődéshez nagyon fontos lenne az egészséges lombozat” – hangsúlyozta.

A kérdésre, hogy van-e még kereslet a bodzasűrítményre, így fogalmazott: az élelmiszeripar mindig keresi az olcsóbb megoldásokat, és ha találnak új növényt, mint például a fekete répa, aminek alacsonyabb az önköltsége, akkor azt fogják elkezdeni használni. „Nyilván amikor egy gyártó cég több száz kiló vagy ezer kiló sűrítményt vesz évente, akkor megnézi a beszerzési árát” – mondta.

Mindezek hatására oda jutottunk, hogy, mint fogalmazott, „a bodzatermesztés gazdaságossága nagyon komoly kérdéseket vet föl”, főleg úgy, hogy kézi szüret van, és az éghajlatváltozás miatt eleve kisebbek, könnyebbek a fürtök, tehát fajlagosan többe kerül a szüretelés. Ez azt jelenti, hogy az idei kilónkénti 65-70 forintos szedési költség jövőre 120-130 forint lesz, és ha ehhez hozzátesszük a szállítást, akkor kilónként 200 forint az induló költség, és 350 forintért lehet eladni, így marad kilónként 150 forint művelésre.

Mindez még egy 5 tonnás, jónak mondható termés esetében is azt jelenti, hogy teljesen értelmetlenné válik a termelés.

Az ágazat kilátásairól és az esetleges segítségről úgy vélekedett: egyrészt meg kell nézni, hogy milyen más fajták termesztésére van lehetőség idehaza, amit még termeszteni lehetne. Másrészről vannak olyan speciális piacok, amelyek kifejezetten igénylik a bodzát, de ezeknél a beltartalom még fontosabb, legyen szó bio- vagy olyan termékről, amely mentes a növényvédőszer-maradékoktól. Ezekben az esetekben magasabb árra van lehetőség, de a termésmennyiség, amennyi ezekre a piacokra kell, nem több, mint a mostani termesztés 20-30 százaléka – mondta Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének kereskedelmi vezetője az InfoRádióban.