Címke: alkotmánybíróság (258 cikk)

Érvényesnek nyilvánította pénteken a román alkotmánybíróság (CCR) a megismételt elnökválasztás május 4-i első fordulójának eredményét, és megállapította, hogy a május 18-án megtartandó második fordulóban George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, és Nicusor Dan független jelölt vesz részt.

Nincs összhangban a cseh alkotmánnyal a Csehország és Vatikán között tavaly ősszel megkötött egyezmény (konkordátum), amelyet a prágai parlament két háza is már jóváhagyott - véli Petr Pavel cseh köztársasági elnök.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága csütörtökig várja a személyi javaslatokat a frakcióktól.

Lenkovics Barnabást az AB saját halottjának tekinti, a temetésről később adnak tájékoztatást.

Visszamenőleg nem lehet megfosztani az igénybejelentőket a szaldóelszámolás választásának jogától - írják az Alkotmánybíróság döntése alapján.

Április 3-án lejárt az eddigi első számú vezető, Juhász Imre tizenkét éves mandátuma, így elnök nélkül maradt az Alkotmánybíróság.

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

Az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért a tavalyi félbeszakított román elnökválasztás első fordulójában legtöbb voksot összesítő Calin Georgescu, miután a központi választási bizottság (BEC) elutasította jelöltségét a májusi megismételt elnökválasztásra.

Mostani döntése lehet Emmanuel Macron államfő első politikai öröksége.

A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság határozata szerint szabálytalan volt egy német állampolgár gyors kiadása a magyar hatóságoknak a 2023 februári budapesti támadásokkal összefüggésben.

Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen - erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott szerdai sajtóértekezletén.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés és nem időszerű a népszavazás.

Az Ab úgy látja, hogy a Kúria korábban az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét.

Meg kell ismételni a román elnökválasztás két héttel ezelőtt tartott első fordulóját. Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint még rengeteg a tisztázásra váró kérdés az alkotmánybírósági döntés nyomán, de az biztos, hogy az ország súlyos válságba került.

December 8-án lesz a második forduló.

Egy átlag sportszerető ember sincs feltétlenül tisztában az olimpiarendezést érintő feltételekkel, nemhogy azok, akik nem követik napi szinten a sportot – mondta az InfoRádióban a háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány. Hozzátette: jelen pillanatban egy népszavazáson nem tudna felelősségteljesen és minden szükséges ismeret birtokában dönteni a kérdésben az emberek többsége.

A román alkotmánybíróság csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), valamint olimpiai aranyérmesek fordultak az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését, és ne tegye lehetővé egy esetleges olimpiarendezési szándékról idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.

Egy időre látszólagos politikai békét hozott az ötkarikás játékok megrendezése, de a világesemény nem oldotta meg Franciaország legfőbb problémáit – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója. Yann Caspar arról is beszélt, hogy bár korábban született egy szigorúbb bevándorlási törvény, a francia Alkotmánytanács lényegében kivetette a legfontosabb pontokat.