Címke: ártalomcsökkentés (32 cikk)

Idén március 26-án is lekapcsol a világ egy órára – ebben az évben is megtartják a Föld óráját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A szimbolikus jelentőségű elsötétítést egyre többen terjesztik ki egyéb fogyasztástól való tartózkodásra is, így már szóba jön a dohányzás felfüggesztése is egy órára.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut. Ez így önmagában is elgondolkodtató, de ha a tágabb összefüggésekbe is belegondolunk, el kell fogadnunk, hogy ideje változtatnunk és változnunk.

Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezeti ártalmakat. A tömegközlekedés, a húsfogyasztás mérséklése, a szükségtelen műanyagok kerülése és általában a tudatos vásárlás rengeteget segít a bolygónak, miközben nem kíván óriási áldozatokat tőlünk. Kevesebb szó esik ugyanakkor a dohányzás környezeti ártalmairól. A legjobb az egészségünknek és a környezetnek is az, ha nem dohányzunk, ha azonban valamiért mégsem szokunk le, néhány lépésben így is csökkenthetjük a környezet terhelését.

Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre – minden, amit csinálunk, környezeti erőforrások felhasználásával, különféle melléktermékek környezetbe juttatásával jár. Napjaink egyik legsúlyosabb válságát, a klímakrízist is az okozza, hogy a civilizációs hatások nyomán túl nagyra nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja. De nem csupán a levegőt szennyezzük mindennapi tevékenységeinkkel, a vizet, a talajt, a növényzetet és az állatvilágot is sokféle terhelésnek tesszük ki, amikor dolgozunk, munkába vagy iskolába utazunk, kertészkedünk, betonozunk, netán rágyújtunk egy cigarettára. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kezünkben van a döntés: rajtunk múlik, megtaláljuk-e a jólétnek azt a formáját, amely mellett a Föld nevű bolygó is élhető marad.

Nem csupán az egészségre, a környezetre is súlyosan káros a dohányzás, amely a szén-dioxid-kibocsátás és a műanyagszennyezés révén egyaránt árt a bolygónak. Nem is kis mértékben: a szennyező hulladék egyik leggyakoribb formája a nem megfelelő módon kezelt csikk. A legjobb megoldás mind az egészségünk, mind a környezet szempontjából az, ha nem dohányzunk, azonban még a dohányzók is sokat tehetnek a káros környezeti hatások mérsékléséért. Ugyanakkor a környezeti tudatosság a dohányzók körében is terjed.

Mi történik, ha megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök elérték az üzemidejük végét?

A pénz mint fizetőeszköz születése hosszú idővel ezelőttre nyúlik vissza. Elég, ha visszagondolunk arra, hogy a Bibliában is 30 ezüstért árulta el Júdás Jézust. Európában a Római Birodalom térhódításának köszönhető terjedt el a pénz használata. Időközben voltak inflációk, új pénznemeket vezettek be, az érmék után megjelent a papírra nyomott pénz, és napjainkra digitális formát öltött. Sőt, lettek olyan független pénzeszközök, amik csak a virtuális térben léteznek, mint például a Bitcoin.

Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.

Ha akarjuk, ha nem: a jövőnk közös. Ez a felismerés vezetett el a globális klímavédelmi mozgalmakhoz és ezért jelentek meg a mindennapjainkat is gyökeresen átformáló technológiák, sokszor a legmeglepőbb területeken. Szinte észrevehetetlenül beszivárognak az életünkbe és olyan gyökeres pozitív változásokat indítanak el, amelyekre csak évtizedek múlva fognak rácsodálkozni a dédunokáink.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nemcsak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.