eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Nyitókép: Pixabay.com

A magyar rendőrség cáfolja az Eurostat magyar emberölési adatait

A százezer lakosra jutó 1,6-tal szemben csupán 0,92 szándékos, befejezett emberölés történt 2017-ben Magyarországon.

Az Eurostat által közölt, százezer lakosra jutó 1,6-tal szemben csupán 0,92 szándékos, befejezett emberölés történt 2017-ben Magyarországon - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön a rendőrség honlapján.

A tájékoztatás szerint Magyarországon a rendőri eljárásban regisztrált szándékos, befejezett emberölések száma 2017-ben 90 volt. Százezer lakosra lebontva és 9,79 millió lakossal számolva az arány 0,92, szemben az Eurostat által közzétett 1,6-os értékkel.

A rendőrség szerint mindebből az következik, hogy az Eurostat által közzétett adatok hitelessége - a magyar rendőrséggel összefüggésben - megkérdőjelezhető­.

Nem először fordul elő, hogy az oldal nem a valóságnak megfelelő statisztikát közöl. Ezeket az adatokat nem a magyar rendőrség szolgáltatja az Eurostat részére - közölték.

Arról is beszámolnak, hogy a statisztikák szerint 2011-óta - amikor 140 gyilkosság történt - csökkenő tendenciát mutat Magyarországon az emberölések száma.

2018-ban 78 szándékos befejezett emberölést regisztráltak rendőri eljárásban, ami százezer lakosra számítva 0,79 százalékos arányt jelent.

Ugyanakkor 2018-ban a magyar rendőrök minden emberölést felderítettek, egyetlen elkövető sem maradt ismeretlen - tartalmazza a közlemény.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Kiderült, mi a gond a magyar fogyasztással

Kiderült, mi a gond a magyar fogyasztással

Az inflációs válság jelentősen sújtotta az alacsony jövedelmű háztartásokat Magyarországon, ahol az élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt a fogyasztás visszaesett. Bár a reálbérek közel 10%-kal nőtnek idén, a kiskereskedelmi forgalom csak mérsékelten emelkedett, mivel sokan inkább megtakarítják jövedelmüket. Az MNB friss elemzése szerint a magasabb jövedelmű rétegek élvezték a legnagyobb jövedelemnövekedést, különösen a vállalkozói jövedelmek és megtakarításokból származó bevételek révén. Az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme jóval kisebb mértékben nőtt, ami súlyosbítja a gazdasági egyenlőtlenségeket. Magyarország fogyasztásnövekedése viszont ezzel együtt is európai összehasonlításban a középmezőny élén áll.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×