Az eljárás adatai szerint a vádlott 2016. szeptember 24-én késő este Budapest belvárosában, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt, hogy megszerezze fegyvereiket. A két fiatal rendőr maradandó sérüléseket szenvedett, az elkövető a fegyvereik nélkül távozott a helyszínről. Később a Belügyminisztériumnak fenyegető e-mailt írt, melyben pénzt követelt, hogy ne robbantson többet.

Tavaly szeptemberben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a vádlottat azzal, hogy leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék szerint a férfi egyrészt ötszörösen minősülő - előre kitervelten, aljas indokból, több ember, hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve - emberölési kísérletét követett el, másrészt robbanóanyaggal való visszaélést és terrorcselekmény kísérletét.

Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott az elsőfokú tárgyalásokon zavartan viselkedett, szakértők vizsgálták elmeállapotát,

az elsőfokú büntetőper nagy részén nem vett részt, és kedden a Fővárosi Ítélőtáblán is távollétében folytatódott az eljárás. A másodfokon eljáró ügyész a tényállás kismértékű kiegészítését kérte, továbbá a terrorcselekmény befejezett alakzatának megállapítását, valamint az ítélet súlyosítását, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának növelését.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy

a szögekkel telerakott bomba felrobbantása a forgalmas belvárosban gátlástalan elkövetési módra utal, súlyosan veszélyezteti az emberek biztonságérzetét.

A védelem perbeszédében elsődlegesen felmentést kért, mert álláspontja szerint nem a vádlott követte el a cselekményt. Az ügyvéd szerint több szemtanú és a kamerafelvételek alapján több szakértő is 168 centiméter és 182 centiméter közé becsülte az elkövető magasságát, de a vádlott valójában ennél magasabb. A szakértők számításokat is végeztek, melyek többnyire 180 centiméter alatti eredményt hoztak az elkövető testmagasságára, a vádlott azonban 183 centiméter magas. Több szemtanú pedig - az ügyvéd szerint - egyértelműen más külsejű elkövetőt írt le, mint a vádlott.

Az ügyvéd a móri bankrablással példálózva óvta a bíróságot a téves ítélettől. A védelem szerint a vádlott beismerő vallomásait is kritikával kell kezelni

és azokból csak azt szabad elfogadni, amit más bizonyíték is alátámaszt. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a vádlott volt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, ahol nemcsak megfigyelték, de kezelték is. A védő új eljárást, illetve a büntetés enyhítését is kérte, álláspontja szerint az elkövető - aki szerinte nem lehet a vádlott - fel sem mérte tettének súlyát. A Fővárosi Ítélőtábla március 12-re tűzte ki a Teréz körúti robbantás ügyében a másodfokú határozat kihirdetését.