Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Csalók hitegettek holokauszt-kárpótlással idős embereket

Több mint száznegyven idős embert károsított meg az a három csaló, aki a Don-kanyarban elhunyt áldozatok hozzátartozóit hitegette kárpótlással az ország több megyéjében. Két férfi és egy nő ellen eljárást indítottak - számolt be a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Nágel Tamás elmondta: a nyomozás eddigi adatai szerint egy 66 éves szentendrei férfi bízott meg egy 31 éves - szintén szentendrei - nőt és utóbbi 51 éves salgótarjáni édesapját, hogy keressenek fel idős embereket. Azt ígérték nekik, hogy az 1940 előtt születetteket, valamint a Don-kanyarban elhunyt áldozatok hozzátartozóit 300 és 500 ezer forint közötti kárpótlási összeghez juttatják ez év karácsonyáig. 

A kifizetés feltételeként szabták meg, hogy a sértettek közöljék személyi adataikat és pénzt fizessenek be az általuk megadott bankszámlaszámra.

A referens közölte: az eddigi adatok szerint a tévedésbe ejtett sértettek 1500 és 16000 forint közötti összegeket fizettek be, így október elseje és október 11. között a nő folyószámlájára a Nógrád megyei Endrefalváról három, az ország más megyéiből 142 sértett fizetett be összesen több mint egymillió forintot. A pénzt a gyanúsítottak saját céljaikra fordították.

Nágel Tamás elmondta, hogy a nógrádi főkapitányság üzletszerűen elkövetett csalás miatt folytat eljárást a három gyanúsított ellen, a 66 éves férfit őrizetbe is vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását.

A RomNet csütörtökön azt írta: csaknem százan keresték meg telefonon és személyesen szerkesztőségüket azzal, hogy hallottak egy új, a roma holokauszt miatti kárpótlási lehetőségről, és szeretnének bővebb információhoz jutni. Azzal keresték meg őket ismeretlen emberek, hogy jogosultak lehetnek ilyen kárpótlásra - mondták. Osztrák, svájci és német alapokra hivatkozva azt állították nekik, hogy 8000 és 12 ezer eurós igényt nyújthatnak be, attól függően, hogy a vészkorszak túlélői vagy az áldozatok leszármazottjai, és előzetes költségként különböző összegeket kértek tőlük.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×