Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Veronai baleset: menekülnek a buszos cég tulajdonosai

Veronai baleset: menekülnek a buszos cég tulajdonosai

Nyílt levelet írt a veronai buszbalesetben érintett egyik szülő, és többek között azt állítja, az olasz hatóságok szerint volt póttank a Verona közelében kiégett buszban, az üzemeltető cégből pedig a tragédia óta kiszálltak az addigi tulajdonosai, és az ügyvezető édesanyja lett a többségi tulajdonos.

A januárban 17 ember életét követelő veronai buszbalesetben érintett szülők nyílt levelet tettek közzé a Facebookon, amelyben több érdekes észrevételt is tesznek. Az egyik, hogy a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulóit szállító autóbuszban

az olaszországi baleseti jegyzőkönyv szerint szabálytalanul elhelyezett póttank volt beépítve,

és ezek a póttankok a busztársaság telephelyén tartott vizsgálat során is bebizonyosodtak, a további buszokon is megtalálták őket.

Ez az információ a baleset után nem sokkal megjelent a sajtóban, de a buszt üzemeltető Pizolit Kft. ügyvezetője, Czakó Tibor tagadta, hogy ilyen, utólagos berendezéssel szerelték volna fel a járművet.

A szülők azt is kifogásolják, hogy a busztársaság azóta is működhet, a nyomozóhatóságnak nincs hatásköre a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére, a működési engedélyt kiadó Nemzeti Közlekedési Hatóság pedig eddig nem is vizsgálta a céget. A szülők azonban azt követelik,

a hatóság azonnal hatállyal függessze fel a Pizolit Kft. személyszállítási engedélyét.

A nyílt levélben szerepel az is, hogy "a balesetben vétkes busztársaság – a felfüggesztés elmaradása miatt - megkezdte a vagyona kimentését, a felelősség el- és áthárítását". A szülők szerint a cégből távoztak a korábbi tulajdonosok, és ma már Czakó Tibor ügyvezető 71 éves édesanyja a többségi tulajdonos, míg a kisebbségi tulajdonos egy romániai férfi. Most attól tartanak az áldozatok hozzátartozói, hogy mire a büntetőjogi és polgári jogi eljárások a végükre érnek, a busztársaságnak nyoma sem marad. 

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×