"Önök a feladatukat teljesítették. Nyugodjanak meg! Aki a karhatalomnál szolgált, beosztáshoz fog jutni." - ilyen és ehhez hasonló szavakkal biztatta Kádár János 1956 őszén a hozzá forduló karhatalmistákat az eljárás adatai szerint.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, amely a forradalmat követően sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, ahol karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek. Az eljárás egyik központi kérdése, hogy Biszku Béla mennyiben tehető felelőssé ezekért a véres sortüzekért.

A vádlott 1956 őszén a budapesti pártbizottság vezetője volt, 1957 tavaszától pedig belügyminiszter. Biszku Béla az eljárás során nem tett részletes vallomást, de bűnösségét tagadta.

Két évtizede mindkét sortűz ügyében eljárás folyt az elkövetők ellen, a salgótarjáni sortűz ügyében néhányan többéves börtönbüntetést kaptak.

A szerdai tárgyaláson a védő felvetette, hogy indokolt lehet a vád pontosítása, mert nem világos, milyen konkrét felbujtói magatartást ró Biszku Béla terhére az ügyészség. A bíró, illetve az egyik szakértő úgy vélekedett, hogy a vád kapcsán arról kell dönteni: a hatalom, illetve Biszku milyen módon hatott közre a két sortűz bekövetkeztében.

Ezzel összefüggésben a két, korábban már jogerősen lezárt ügy irataiból ismertetett a bíróság olyan vallomásokat, amelyek fontosak lehetnek Biszku Béla felelősségének megállapítása szempontjából. Azokban az eljárásokban Biszkut csak tanúként hallgatták ki.

A Nyugati pályaudvari sortűz ügyében tanúként kihallgatott Horn Gyula - aki 1994 és 1998 között volt szocialista miniszterelnök - két évtizeddel ezelőtt arról beszélt: egyszerű önkéntes volt a karhatalomnál, bár azt nem tudja, mi lett volna, ha a felhívás ellenére nem lép be az alakulatba. Javarészt a Kerepesi úton teljesített szolgálatot, objektumvédelemben, esetenként hidak őrzésében, pályaudvari razziákban vett részt.

Az iratismertetés szerint Biszku Béla a korábbi ügyekben tanúként arról beszélt: a Nyugati pályaudvarnál történtek hátterében az állt, hogy vissza akarták foglalni az utcát és ez sikerült is.

Több tanú is arról számolt be a korábbi eljárásokban, hogy a karhatalomnál lehetett így is, meg úgy is viselkedni. Volt, akit az állampárt a gyávasága miatt rótt meg, illetve mert nem volt elég "keménykezű".

Földes László - aki a Kádár-rendszer kezdeti időszakában vezető beosztásban volt - két évtizeddel ezelőtti tanúvallomásában arról beszélt: hallott vezetőtársaitól a "kegyetlen leszámolásról", de nem tudja, mit jelenthetett ez.

Czinege Lajos - aki évtizedekig a Kádár-rendszer honvédelmi minisztere volt -, állítása szerint nem is hallott központi tűzparancsról. Az ő tudomása szerint a karhatalmisták feladata a termelő munka helyreállítása és az esetleges zavargások elleni békés fellépés volt.

A tárgyaláson elhangzott: a karhatalmistákra azért volt szükség, hogy ne csak a szovjet csapatok álljanak Kádár rendszere mellett. A többnyire katonai ruházatukról pufajkásoknak is nevezett karhatalmisták ugyanakkor kétnyelvű, orosz-magyar okmányokkal rendelkeztek és az illetékes szovjet városparancsnokságok alá tartoztak. A szovjet parancsnokok pedig nem egyszer Szibériával fenyegetőztek, ha valami nem tetszett nekik.

Az eljárás adatai szerint az akkori idők egyik pártvezetője, Marosán György azt kiabálta december elején, nem sokkal a vádbeli sortüzek előtt a munkástanácsok vezetőinek: "Rohadt, piszok, szemét ellenforradalmárok vagytok! Mától kezdve lövünk, nem tárgyalunk!"

A büntetőper csütörtökön folytatódik.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész életfogytiglanért, a védő hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Idén júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt megsemmisítette az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. Így került vissza az elsőfokú bírósághoz új eljárásra a Biszku-ügy.