A vádhatóság képviselője Horváthné Fekszi Márta volt államtitkár, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós és értékesítési igazgatója, Császy Zsolt, valamint a cég akkori két, vezető beosztású munkatársa esetében próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
Azt is kérte, hogy valamennyiük esetében szabjon ki a bíróság pénzbüntetést és az állami vagyonkezelést jelentő foglalkozástól is tiltsa el őket.
Az ügyész azt indítványozta, hogy a bíróság a váddal egyezően állapítsa meg a vádlottak bűnösségét.
A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán azért emelt vádat, mert álláspontja szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant. (Emiatt indult Oroszországban büntetőeljárás.)
Az ügyész szerint az épületet orosz kormányzati célra kívánták megvenni, ennek érdekében az orosz állam tőkeerős céget bízott meg az ingatlan megszerzésével. A céget a vételár kialakításában nem kötötték jogszabályok, szabadon dönthetett arról, mennyit fizet. Az épület továbbértékesítéséhez az orosz állam pedig fedezettel rendelkezett, és az, hogy ezt az összeget végül ki is fizették, arra utal, hogy a továbbértékesítés összegének erejéig a magáncégnek nem volt korlátozása a vételár vonatkozásában - mondta.
Ehhez képest az ügyész szerint Székely Árpád kritikátlanul elfogadta a magáncég által átadott szerződésben írtakat, így a vételárat is.
Ez alapján a vádhatóság képviselője úgy vélte: a magyar állam számára hátrányos összegű vételár kialakítása Székely Árpád felelőssége kizárólag, a bűnpártolással és magánokirat-hamisítással gyanúsított vádlottak pedig abban működtek közre, hogy az ügylet miatti felelősségrevonás ne történjen meg, az értékesítés a törvényes eljárás látszatát keltse.
Horváthné Fekszi Márta esetében kiemelte: államtitkárként nem tett feljelentést, hanem Székely Árpád cselekményének leplezése céljából az ingatlan formális értékesítését kezdeményezte. A magyar ügyészség szerint az eladásból a magyar államnak több milliárd forint, meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan - a védelem által vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
A kirendeltség épülete Moszkva belvárosában, kormányzati épületek, drága szállodák és metrómegálló szomszédságában állt, nem messze a Moszkva folyótól. Az ügyészség Székely Árpádot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, valamint az MNV Zrt. akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A beosztott esetében a vádhatóság képviselője pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Az ügyész perbeszédében reagált arra is, hogy Tátrai Miklós, valamint a perben tanúként meghallgatott Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere is koncepciósnak nevezte az ügyet. A vádhatóság képviselője hangsúlyozta: a Központi Nyomozó Főügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében nyomozást végzett, bizonyítékokat szerzett be, azokat értékelte és meggyőződése alapján döntött a vádemelésről. Utalt arra is, hogy a vádlottak a törvényes vád hiányára hivatkozva korábban kérték az eljárás megszüntetését, ám azt a bíróság jogerősen elutasította.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A per október végén a MNV-t képviselő sértetti jogi képviselő, valamint a védők perbeszédével folytatódik.
A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán azért emelt vádat, mert álláspontja szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant. (Emiatt indult Oroszországban büntetőeljárás.)
Az ügyész szerint az épületet orosz kormányzati célra kívánták megvenni, ennek érdekében az orosz állam tőkeerős céget bízott meg az ingatlan megszerzésével. A céget a vételár kialakításában nem kötötték jogszabályok, szabadon dönthetett arról, mennyit fizet. Az épület továbbértékesítéséhez az orosz állam pedig fedezettel rendelkezett, és az, hogy ezt az összeget végül ki is fizették, arra utal, hogy a továbbértékesítés összegének erejéig a magáncégnek nem volt korlátozása a vételár vonatkozásában - mondta.
Ehhez képest az ügyész szerint Székely Árpád kritikátlanul elfogadta a magáncég által átadott szerződésben írtakat, így a vételárat is.
Ez alapján a vádhatóság képviselője úgy vélte: a magyar állam számára hátrányos összegű vételár kialakítása Székely Árpád felelőssége kizárólag, a bűnpártolással és magánokirat-hamisítással gyanúsított vádlottak pedig abban működtek közre, hogy az ügylet miatti felelősségrevonás ne történjen meg, az értékesítés a törvényes eljárás látszatát keltse.
Horváthné Fekszi Márta esetében kiemelte: államtitkárként nem tett feljelentést, hanem Székely Árpád cselekményének leplezése céljából az ingatlan formális értékesítését kezdeményezte. A magyar ügyészség szerint az eladásból a magyar államnak több milliárd forint, meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan - a védelem által vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
A kirendeltség épülete Moszkva belvárosában, kormányzati épületek, drága szállodák és metrómegálló szomszédságában állt, nem messze a Moszkva folyótól. Az ügyészség Székely Árpádot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, valamint az MNV Zrt. akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A beosztott esetében a vádhatóság képviselője pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Az ügyész perbeszédében reagált arra is, hogy Tátrai Miklós, valamint a perben tanúként meghallgatott Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere is koncepciósnak nevezte az ügyet. A vádhatóság képviselője hangsúlyozta: a Központi Nyomozó Főügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében nyomozást végzett, bizonyítékokat szerzett be, azokat értékelte és meggyőződése alapján döntött a vádemelésről. Utalt arra is, hogy a vádlottak a törvényes vád hiányára hivatkozva korábban kérték az eljárás megszüntetését, ám azt a bíróság jogerősen elutasította.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A per október végén a MNV-t képviselő sértetti jogi képviselő, valamint a védők perbeszédével folytatódik.
