Fórizs Ildikó, a Debreceni Ítélőtábla sajtószóvivője azt mondta, az ítélőtábla Balla Lajos vezette tanácsa az idő múlására való tekintettel enyhítette az elsőfokú ítéletek egy részét a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés ügyében.

Az ügynek kétszáznál is több vádlottja volt, köztük pénzintézeti dolgozók, ügyvédek, a házakat tervező építészmérnökök, építtetők és építési vállalkozók is. Az úgynevezett felhajtók 2005 és 2008 között nagycsaládosokat kerestek meg, hogy az azok lakáshoz jutását segítő állami szociálpolitikai támogatást megszerezzék. A nevükben kitöltötték az igénylőlapokat, és közbenjártak annak érdekében, hogy a bank elfogadja a kérelmeket.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktakenézen, Monokon, Prügyön, Mezőzomboron, Tiszalúcon és Megyaszón társasházat építettek fel, s bár azok később lakhatatlannak bizonyultak, az építési hatóság kiadta a lakások használatbavételi engedélyét. A bűncselekmények nyomán, 43 ház (107 lakás) és egy toldaléképület építésével jogtalanul, több mint 497 millió forint lakásépítési kedvezményt vettek fel az érintettek.

Az elsőfokú eljárás 2010-ben kezdődött, a Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában hirdetett első fokon ítéletet.

A Debreceni Ítélőtábla kedden az elsőrendű vádlottat - a szerencsi építési hatóság volt vezetőjét - többrendbeli csalás, hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és hivatali vesztegetés elfogadása miatt (az első fokon kiszabott tíz év helyett) hét év börtönbüntetésre ítélte, egyúttal eltiltotta az építésügyi hatósági ügyintéző foglalkozástól.

Fórizs Ildikó tájékoztatása szerint a vádlott a fogva tartásban töltött idővel kitöltötte a büntetése kétharmad részét, tehát szabadlábon hagyása mellett dönt a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátásáról.

Az ítélőtábla a másodrendű vádlottnak a többrendbeli, bűnsegédként elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, hivatali vesztegetés elfogadása miatt első fokon kiszabott két év börtönbüntetését három év próbaidőre felfüggesztette, és eltiltotta az építésügyi hatósági ügyintéző foglalkozástól.

A harmadrendű vádlott többrendbeli csalás, magánokirat-hamisítás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hat év börtönt kapott. (Első fokon kilenc év börtön volt a büntetése.)

A negyedrendű vádlottat többrendbeli, felbujtóként elkövetett csalás, bűnsegédként elkövetett vesztegetés, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték az első fokon kiszabott hét év helyett. E vádlott a börtönbüntetését az előzetes fogva tartásban és házi őrizetben töltött idővel letöltötte.

Az említett négy vádlott esetében a Debreceni Ítélőtábla másodfokú döntése jogerős.

A sajtószóvivő elmondta, annak idején az elsőfokú bíróság a házakat építtető vádlottakat felmentette a csalás és a magánokirat-hamisítás vádja alól. Az ítélőtábla most e vádlottak bűnösségét állapította meg az említett cselekményekben, és megrovásban részesítette őket, ezt az ügyész a másodfokú tárgyaláson tudomásul vette. E vádlottak esetében lehetőség nyílik a harmadfokú eljárásra.