A bíróság álláspontja szerint a magyarul nem beszélő és nem olvasó, a magyar jogban járatlan férfi a bűncselekmény elkövetésekor abban a téves feltevésben volt, hogy a jogszabályok értelmében akkor is bejelentkezhet állandó lakosként az adott lakcímre, ha életvitelszerűen nem tartózkodik ott.

A tárgyaláson Joav Blum nem vett részt, védője, Bánáti János ügyvéd képviselte. Veszeli Éva bírónő több tanút hallgatott meg, köztük Sukoró korábbi polgármesterét, a falu jegyzőjét, valamint a polgármesteri hivatalnak azt a munkatársát, aki Joav Blum lakcímének bejelentésekor az ügyintézői teendőket látta el.

A Sukoróra tervezett King's City projekttel kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot a 2009 decemberében kezdődött perben az ügyészség azzal vádolta, hogy közokirat-hamisítás bűntettét követte el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz az általa előbb bérelt, majd megvásárolt ingatlant nem akarta életvitelszerűen használni, és nem is élt ott.

A 2008-ban megkötött csereszerződés alapján a magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlant cserélték el egy tervezett kaszinóberuházás megvalósításához a Joav Blum birtokában levő két albertirsai, külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlanra.

Joav Blum - aki a per első tárgyalásán még részt vett, majd később betegsége miatt kimentette magát -, annak idején elismerte, hogy nem lakott életvitelszerűen Sukorón az általa előbb bérelt, majd megvásárolt, leromlott állagú Kis utcai ingatlanban. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy szándékában volt házat építeni a faluban, annak elkészültéig pedig fel kívánta újítani a Kis utcai ingatlant. Terveinek megvalósításában édesapja betegsége, majd halála akadályozta meg. Elmondta: a bérleti szerződés megkötésének másnapján azért kereste fel ügyvédjével a polgármesteri hivatalt, hogy bejelentkezzen a Kis utcai ingatlanba. Miután nem beszél, nem olvas magyarul az állandó lakcím bejelentéséhez szükséges formanyomtatványt ügyvédje, valamint a polgármester és a jegyző jelenlétében a hivatal ügyintézője töltötte ki.

Joav Blumot - elmondása szerint - nem tájékoztatták arról, hogy a jogszabályok értelmében az állandó lakcímként bejelentett ingatlanba bizonyos időn belül be is kell költöznie, bár az üzletember megkérdezte, jogosult-e a lakcímbejelentésre. A vele levő ügyvéd - tanúként azt vallotta - a kérdésre legjobb tudomása szerint válaszolt igennel.

Sukoró korábbi, ugyancsak tanúként meghallgatott polgármestere is úgy nyilatkozott, tudomása szerint nem írja elő jogszabály, hogy bejelentkezéskor az ingatlanban is kell laknia a bejelentkezőnek.

A bíróság álláspontja szerint viszont "a rendelkezések összevetéséből" az állapítható meg, hogy a bejelentkezés akkor jogszerű, ha a bejelentő a megadott címen életvitelszerűen él és otthonaként használja az ingatlant.

Joav Blum olyan lakcímre jelentkezett be, ahol nem tartózkodott életvitelszerűen, ezáltal közreműködésével valótlan adat került a közhiteles lakcímnyilvántartásba - hangsúlyozta a tárgyalást vezető bírónő.

Az ítélet meghozatalánál a bíróság figyelembe vette, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a vádlott abban a téves feltevésben volt, hogy a tényleges beköltözés előtt bejelentkezhet az adott lakcímre. Az indoklás szerint alappal bízhatott ugyanis abban, - jelen esetben tévesen, - hogy jogi végzettségű képviselője, valamint a lakcím bejelentkezéskor jelen levő jegyző és polgármester ismeri a vonatkozó jogszabályokat, s azok teljes ismeretében állítják, hogy a bejelentkezéshez szükségtelen a tényleges beköltözés.