Gustave Courbet Tengeri táj viharos ég alatt című, 800 ezer euróra (mintegy 220 millió forintra) becsült festményét 2004-ben lopták el Párizs környékén, és december elején találták meg újra. Kiderült, hogy az aukciós házban - főleg az eladási termek karbantartásával foglalkozó beosztottak sorában - található cinkostársak tették lehetővé a lopást. A nyomozás során mellesleg előkerült Marc Chagall egyik vízfestménye is.

A nyomozás vezetője, Stéphane Gauffeny a Le Parisien című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az év végi ünnepek során két jelentős lopás is gyarapította a kinyomozandó ügyek számát. December 31-én tűnt el Edgar Degas Kóristalányok című munkája, amelyet a marseille-i Cantini múzeumnak adott kölcsön az impresszionista gyűjteményéről híres párizsi Musée d'Orsay.

Január 2-án mintegy 30 mesterművet - köztük Picasso és a "vámos" Rousseau alkotásait - raboltak el Franciaország délkeleti részén egy villából. A zsákmány értéke elérheti az egymillió eurót (mintegy 270 millió forintot).

2009 júniusában különösen vakmerő lopás történt a párizsi Picasso múzeumban: egy 1917 és 1924 közé datált, a művész 33 aláírt ceruzarajzát tartalmazó, 3 millió euró értékre becsült albumot vittek el a bűnözők.

Az Interpol szerint Olaszország mellett Franciaországban fosztogatják leginkább a művészeti és régészeti gyűjteményeket. 2008-ban a kulturális javak illegális kereskedelme ellen küzdő központi hivatal (OCBC) vezetője szerint mintegy kétezer ilyen lopás történt - bár az is igaz, hogy az utóbbi évtizedben e bűncselekmények száma összességében csökkent, elsősorban azért, mert szigorodtak a kiszabott büntetések.

Didier Rykner, a La Tribune de l'Art című művészeti folyóirat főszerkesztője megjegyezte, hogy leginkább a rosszul őrzött helyek képezik az alvilág célpontjait, például a nem egyszer igazi kincseket rejtő templomok. Igaz ugyan, hogy minél értékesebb az ellopott alkotás, a tolvajok annál nehezebben tudják értékesíteni.

A rendőrség szerint a fontosabb eltulajdonított műveket általában külföldön, gyakran szomszédos országokban, néha az Egyesült Államokban vagy Japánban adják el, ahol ritkán akadnak rájuk. A kevésbé értékes lopott műalkotások jobbára Franciaországban maradnak, ezeket a bűnözők rendszerint néhány évvel később próbálják értékesíteni.