Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Önkormányzati dolgozóként ígért ingyen ebédet, majd kifosztotta az idős nőt

A Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség kifosztás bűntette miatt gyorsított eljárásban, az őrizet 72 órás időtartama alatt bíróság elé állított egy 37 éves kaposvári nőt.

A vádlott 2017. áprilisában önmagát önkormányzati dolgozónak kiadva és arra hivatkozva, hogy ingyen ebéd nyújtásában tud segíteni, bement egy 75 éves kaposvári nő lakásába.

Adategyeztetés végett elkérte a sértett személyi igazolványát és megkérte, hogy egy általa előre kikészített füzetbe írjon alá.

Amíg a sértett az aláírással volt elfoglalva, a vádlott az idős nő kézitáskájából kivette a pénztárcáját,

benne 9.100,-Ft készpénzzel és a bankkártyájával. Ezután a lakást elhagyta, a pénztárcát és a bankkártyát eldobta.

A többszörös visszaeső vádlottal szemben, az ügyészi indítvánnyal egyezően, a Kaposvári Járásbíróság 3 év 4 hónap fegyházbüntetést szabott ki és eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott előzetes letartóztatásban várja a másodfokú eljárást.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×