Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Kést szorított kiskorú áldozata nyakához a fiatalkorú rabló

Az ügyészség az ügyben négy fiatalkorúval és egy ötödik, felnőttkorú társukkal szemben emelt vádat két kiskorú fiú kirablása miatt.

A vádirat szerint az öt vádlott - három 15 éves, egy 13 éves, és egy felnőttkorú, 23 éves társuk - 2015. június 26-án az éjjeli órákban az V. kerület, Erzsébet téren találkozott az egyikük ismerősével, az egyik kiskorú sértettel (15 éves), valamint annak szintén kiskorú barátjával (15 éves), majd közösen indultak volna tovább szórakozni.

Útközben, egy VII. kerület, Holló utcai ház alagsori garázsbejáratánál a vádlottak a két kiskorú sértettet a sarokba szorították, és körbevették őket úgy, hogy azzal a menekülési útjukat elzárták.

Ezután az akkor 15 éves elsőrendű vádlott

elővette a zsebéből a kihajtható zsebkését, majd azt az egyik kiskorú fiú nyakához tette, és megfenyegette, hogy adja át az értékeit, különben megkéseli.

A sértett nem engedelmeskedett, hanem eltolta a vádlott kést tartó kezét a nyakától, amelynek során a keze könnyebben meg is sérült.

A vádlott azonban visszatette a kést a sértett nyakához és újra megfenyegette, amelynek hatására már a kiskorú hagyta, hogy a támadó kivegye a mobiltelefonját a zsebéből, valamint levegye a kezéről az óráját.

A fiatalkorú vádlott ezután a kést továbbra is a kezében tartva, a másik kiskorú sértetthez fordult, aki az előbbiek láttán, félelmében nem ellenkezett, inkább átadta az ezüst karkötőjét a fiatalkorú elkövetőnek.

Az elsőként kirabolt kiskorú azonban ezután is határozottan lépett fel, közölte a rablókkal, hogy a rendőrséghez fordulnak, aminek hallatán már a vádlott egyik társa is azt javasolta, hogy inkább adják vissza nekik az értékeket.

Mindezek hatására az elsőrendű vádlott az értékeit visszakövetelő sértettnek visszaadta a mobiltelefonját és az óráját, a másik kiskorútól elvett ezüst ékszert azonban megtartotta, és azt nem sokkal később értékesítette.

A sértettek a támadást követően rendőri intézkedést kértek; a rendőrök a négy fiatalkorú vádlottat egy budapesti szórakozóhelyen fogták el, ötödik, felnőttkorú társukat pedig annak budapesti otthonában.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség

csoportosan, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat az ügyben, amely bűncselekmény a felnőttkorú vádlott esetében öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fiatalkorú elkövetők tekintetében a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év - illetve az elkövetéskor 13 éves terhelt vonatkozásában javítóintézeti nevelés.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×