Hozzátette: Szerbia déli határán napi 900-1100 fő lépi át illegálisan a határt, ők észak felé, a szerb-magyar határ felé indulnak, a menekültek száma tehát csak tovább fog nőni, ezért Magyarország arra fog törekedni, hogy lezárja a határait, hogy innen ne legyenek újabb illegális határátlépők.

Ausztria és Németország bejelentette, hogy napokon belül megkezdheti 15 ezer, korábban Magyarország irányából nyugatra érkező migráns visszatoloncolását. Csikós László szerint, ha bizonyítható, hogy a migránsok korábban Szerbiából érkeztek Magyarországra, akkor a toloncegyezmény értelmében ők visszaküldhetők Szerbiába.

Amennyiben a most Szerbiában tartózkodó 15 ezer migránshoz csatlakozna az a körülbelül 15 ezer, akit Ausztria és Németország Magyarországra küld vissza, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné Szerbiát - fogalmazott az államtitkár. A menekültek számának drámai növekedése pedig azt is maga után vonhatná, hogy Szerbia is lezárná a déli határait, vagy a Macedóniával megkötött toloncegyezmény értelmében Belgrád oda küldené vissza a migránsokat.

Csikós László egyetért Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentésével, miszerint mire a menekültek Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, hanem megélhetési bevándorlók, mert nem olyan országból érkeznek, ahonnan el kellene menekülni. A szerbiai államtitkár szerint azok, akik illegálisan jutottak Magyarországra, már voltak az EU-tag Görögországban, illetve Szerbiában, és egyik ország sem számít a menekültek számára veszélyesnek.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül a menekültek csak egyszer kérhetnek menedékjogot, onnan kilépve azonban - például Szerbiában - ismét élhetnek ezzel a joggal. Szerbiában azonban a menedékkérelmek elbírálása nagyon lassan folyik - magyarázta Csikós László. A balkáni ország 2008-ban írta alá a menedékkérőkről szóló egyezményt, azóta azonban csak 23 kérelmező kapott menedékjogot Szerbiában.