A kutatást a Riverwatch elnevezésű, ausztriai székhelyű természetvédő szervezet végezte. Hét országból összesen 18 tudós vett részt a projektben, amely a nyugat-balkáni folyókra tervezett vízerőművek hatását vizsgálta a dunai galóca jövőjére nézve.

A tudósok szerint az édesvízi halfaj állományának majdnem 65 százaléka él Szlovénia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró összesen 43 folyójában, amelyek együttesen mintegy 1840 kilométer vízfelületet tesznek ki.

A kutatás 93 olyan tervezett duzzasztógátat talált, amelyet ezekre a folyókra telepítenének, környezetkárosításnak kitéve ezzel a halfaj természetes élőhelyeit. A tudósok szerint ezeknek az erőműveknek a megépítése a balkáni dunai galóca állomány mintegy 60-70 százalékának eltűnésével járna.

Steven Weiss, a Grazi Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője úgy véli, hogy a maradék állomány túlságosan kisméretű lenne ahhoz, hogy hosszú távon is fenn tudjon maradni.

A Riverwatch, más szervezettekkel közösen, a "Mentsük meg Európa kék szívét" projekt keretében Szlovéniától Montenegróig mintegy 2 ezer tervezett vízerőmű megépítését szeretné megakadályozni, amelyek a természetvédők szerint több száz faj jövőjét fenyegethetik.

A dunai galóca fokozottan védett halfaj, amelyet a berni konvenció és az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvei is megóvandó természeti értékként tartanak számon.