A sziklás domboldalak, folyók, homokdűnék alkotta 87 hektáros területen nyársas antilop csordák, számos sivatagi madárfaj, zsiráfok, szarvasok és leopárdok élnek a biológiai sokszínűség jegyében. A szigeten megcsodálhatók az Arab-öböl térségének legrégebbi, az iszlám születése előtt épült keresztény kolostor romjai is.

A néhai Ahmed bin Szultán an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek atyja kezdeményezésére alakították át a szigetet 1971-ben nemzeti parkká, hogy egyfajta Noé bárkáját hozzanak létre a kihalás veszélyeztette fajok számára - mondta el az AFP francia hírügynökségnek Marius Prinsloo, a helyi turizmusfejlesztő és beruházó vállalat (TIDC) egyik vezetője.

Az állatok az évek múlásával elszaporodtak, számuk napjainkban mintegy 13 500. A szigeten 25 emlősfaj és 170 madárfaj él, közöttük számos vándormadár, amelyek csak az év bizonyos szakát töltik itt.

A szigeten él a világ egyik legnépesebb arab nyársasantilop-populációja, és a védett faj itt élő mintegy 500 egyede segítségével szaporítják a többi rezervátum populációját is. A nyársas antilop az 1970-es években veszett ki a vadonból. Az Arab-félszigeten őshonos állatfajtát megtizedelte a vadászat, és mostanra már csak fogságban élnek.

A hegyi és sivatagi gazellák természetes élőhelyet találtak Szír-Beni-Jász-szigeten, zsiráfokkal és gepárdokkal élnek itt együtt. A nagymacskákat a természetes egyensúly megőrzése céljából telepítették a szigetre.

Szír-Beni-Jász-sziget Abu-Dzabiban, a leggazdagabb arab emírségben található. Az államszövetség kőolajvagyonának 90 százaléka felett rendelkező emírség jelentős összegeket fordít természetvédelemre és kulturális fejlesztésre.