Hetvenegy napon át gyalogolt egy idős férfi az Anhuj tartománybeli Taihe városából, hogy láthassa fiát, aki a kuangtungi Lianpingben álló börtönben raboskodik.

A bácsika eredetileg vonattal akarta megtenni a 965 kilométeres utat, ám röviddel azután, hogy útnak indult, kirabolták. Kénytelen volt hát botjára támaszkodva bandukolni, és kéregetni, ha megéhezett.

"Két éve nem láttam a fiamat. Azért jöttem, hogy meglátogassam, és elmondjam neki, nem kell értem aggódnia, és térjen jó útra a börtönben" - mondta az idős férfi.

Az őröket nagyon meghatotta a történet, így még a börtön szabályzatát is megszegték: személyi igazolványa - amelyet ugyancsak elvittek a tolvajok - nélkül is beengedték fiához az apját.

A fiú, Csie Fei később elárulta, hogy a férfi nem is az édesapja: szülei halála után fogadta örökbe. "Magához vett és nagyon szeret, de én nem tudom viszonozni, amit értem tett" - panaszkodott a fiú.

A börtönőröknek köszönhetően a bácsikának a hazaút megtételére nem két hónapra, csupán órákra volt szüksége: összedobták a pénzt a vonatjegyére.