Belföld

Megindultak a rendőrök az Astoriánál lévő tömeg felé. A rendőrség megpróbálja kiszorítani a tüntetőket. Korábban a távirati iroda szerint a rendőrök a Dohány utcából lőnek ki könnygázgránátokat a Blaha Lujza tér, illetve az Astoria irányába.

A főváros számos pontján zajlottak és zajlanak az 1956-os megemlékezések. Emellett több helyszínen is demonstrálókban botolhatnak a járókelők. Ha nem tudná, hogy mi hol van, most megnézheti térképeinken.

Sólyom László köztársasági elnök biztonsági okokból nem vesz részt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének avatásán hétfő este, a Felvonulási téren - közölte Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a Fidesz elnökének megemlékező beszéde a jövő ellen, és a békétlenség mellett szólt. A szabad demokraták elnöke pedig azt mondta: aki nem akar semmit sem csinálni, legjobb, ha népszavazást ír ki. Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédében kijelentette: pártja népszavazást kezdeményez az oktatásügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák ügyében.

Három részre szakadt a demonstráló tömeg Budapest belvárosában. Legnagyobb részüket a Múzeum körútra szorították a rendőrök, kisebb csoportokat pedig a Rákóczi útra, valamint a Kossuth Lajos utcára tolták. A tüntetők folyamatosan azt skandálják: "ÁVH, ÁVH!"

A Fidesz ügydöntő népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében - mondta Orbán Viktor elnök a párt 1956-os megemlékezésén.

Megkezdődött a Fidesz és a KDNP október 23-ai nagygyűlése az Astoriánál. A rendezvényen az Európai Néppárt elnöke azt mondta: az 1956-ban Magyarországról elmenekültek magukkal vitték az itt történtek hírét.

Magyarország továbbra is azt szeretné, hogy az eredetileg tervezett 2007-es időpontban csatlakozhasson a schengeni rendszerhez. Erről Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt, miután külön- külön fogadták az Európai Bizottság elnökét.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján 15 külföldi delegáció helyezett el koszorút a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál hétfőn délután.

A forradalom bölcsőjének tekintett Műegyetemen felavatták az 1956-os szabadságharc emlékművét. A Csíkszentmihályi Róbert művész által készített szobor előtt Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta: az eseményeket meg lehet bocsátani, de feledni nem lehet.

"Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet, és .... Magyarországon a legnagyobb a zűr" - írta hétfőn, az 1956-os forradalom napján közölt cikkében a washingtonpost.com, a The Washington Post internetes kiadása a magyarországi, lengyelországi, csehországi és szlovákiai helyzetre utalva.

A kormánypártok szerint a rendőrség tette a dolgát akkor, amikor kiürítette a Kossuth teret, a Fidesz azonban sajnálja, hogy kérésük ellenére nem múlt el erőszakmentesen a megemlékezés napja. Egy biztos, az esemény az elkövetkező napok meghatározó témája lesz.

Több közjogi méltóság, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke koszorúzott a budapesti Vértanúk terén, Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából létrehozott Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntették ki Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert, aki januárban Kofi Annant váltja az ENSZ főtitkári posztján. Az elismerést Torzsa István szöuli magyar nagykövet adta át.

Több százan gyűltek össze a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál az SZDSZ megemlékezésén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján.

Katonai tiszteletadással avattak emléktáblát Nagy Imre miniszterelnöknek és mártírtársainak, illetve Iván Kovács Lászlónak, az 1956-os Corvin közi harcosok parancsnokának a Corvin közben.

A magyar népnek az 1956-os forradalom idején tanúsított bátorságát méltatta az esemény 50. évfordulóján XVI. Benedek pápa.

Emléktáblát avattak Tildy Zoltán kisgazda politikus egykori budapesti lakóházának falán a Magyar Demokrata Fórum képviselői.

Volt ahol közösen, volt ahol külön emlékeztek a pártok az 1956-os forradalomra az 50. évforduló alkalmából. Kazincbarcikán az elmúlt 16 évhez hasonlóan közösen koszorúztak a politikai szervezetek, Debrecen polgármestere azonban beszédében furcsának nevezte, hogy ma azok is emlékeznek, akik 50 éve a barikád másik oldalán álltak.

Az 1956. október 23-i forradalomnak a mai naphoz szóló legfontosabb üzenete, hogy demokratikus egységre van szükség minden diktatórikus törekvéssel szemben - jelentette ki Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülésén hétfőn.