Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Interest rates moving down, Down arrow on a blue background.
Nyitókép: Getty Images / jayk7

Elemző: azért marad egyelőre a kamatstop, mert a kormány nem tudott megegyezni a bankokkal

A kormány szeptember 30-ával már biztosan nem vezetik ki a kamatstopot. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője úgy értesült, hogy a kormány és a bankok merőben ellentétes intézkedéseket javasoltak a megszüntetéshez. Szerinte elképzelhető, hogy az ügy már csak a kamatstopról szóló alkotmánybírósági döntés után kerül újra napirendre.

Még az Orbán-kormány vezette be 2022-ben a kamatstopot a gyorsan emelkedő kamatok miatt. Először a változó kamatozású jelzáloghitelekre, később már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is vonatkozott. Az intézkedéssel a kamatszámítás alapjául szolgáló referencia kamatot a 2021 októberi szinten rögzítették – emlékeztet Palkó István, a Portfolio vezető elemzője.

„Ez nem engedte, hogy 10 százalék fölé emelkedjen jóval a kamatszint a legzűrösebb időszakokban, és most is inkább 4-5-6 százalékon van ezeknek a lakáshiteleknek a kamata, ahhoz a 6-7-8 százalékhoz képest, ahol lennie kellene abban az esetben, hogyha engedné a kormány érvényesülni a piaci folyamatokat.”

Az Orbán-kormány korábban félévente hosszabbította meg a kamatstopot. Áprilisban már a választás után azonban hatályon kívül helyezte a kötelező alkalmazásának korábbi végdátumát, azaz már nincs rögzítve, hogy mikor szűnik meg. Júniusban a Tisza-kormány bejelentette, hogy szeptember 30-ával felülvizsgálják, és ha lehet, kivezetik az intézkedést. Hétfőn ugyanakkor az Országgyűlésben Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a fideszes Witzmann Mihály kérdésére válaszolva azt mondta a kormány nem tudott megegyezni a bankokkal, így a kamatstop egyelőre változatlan feltételek mellett fennmarad.

Palkó István úgy értesült, hogy a két fél álláspontja nagyon távol állt egymástól.

Mint mondta: „piaci információink szerint a bankoknak az volt az álláspontja, hogy minden érintett esetében vezessék ki a kamatstopot, és speciális megoldást nyújtsanak annak a mintegy 10-20 ezer sérülékeny hiteladósnak, akinek túlzott tehernövekedést jelentene a kamatstop eltörlése. A kormány álláspontja viszont az volt, hogy nem szabad a kamatstopot megszüntetni egy az egyben mindenki esetében, hanem a nagy többség számára is fenntartotta volna, egészen addig, amíg egy bizonyos szint alá nem csökken a referenciakamat, ahol már nem jelent akkora adósságtörlesztési sokkot a háztartásoknak a kamatstop kivezetése.”

Palkó István szerint még csak azt sem tudni, mikor lesz újabb tárgyalás a felek között. A helyzetet nehezíti, hogy korábban több bank is az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt – teszi hozzá az elemző. Aki szerint „azt nem lehet tudni pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mikor tűzi a napirendjére a kamatstop kérdését, de elképzelhető, hogy most erre is vár még a kormány, tehát megvárja az Alkotmánybíróság döntését.”

A kamatstop jelenleg 200 ezer hitelszerződést érint, és eddig mintegy 500 milliárd forint veszteséget okozott a magyarországi bankoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×