Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
311.82
bux:
147747.91
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Horváth Attila alkotmánybíró Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Súlyos alkotmánybírói kritikát kapott a Tisza Alaptörvény-módosítása

Horváth Attila szerint az Alaptörvény 17. módosítása a kettős mérce iskolapéldája.

„A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe” – írta Horváth Attila, alkotmánybíró. Minderről a mandiner.hu számolt be.

Ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellen benyújtott beadványokat, köztük azt, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését kifogásolta. Magyar Péter szinte azonnal reagált a hírre: „Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is” – írta, de valójában a testület nem ezt mondta ki, hanem azt, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára.

A döntéssel szemben Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter alkotmánybírók is különvéleményt fogalmaztak meg. A különvélemény az olyan alkotmánybírók véleményét és indoklását jelenti, akik nem értenek egyet az Alkotmánybíróság többségének határozatával.

„Meg kellett volna semmisíteni”

Az alkotmánybíró szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumát megszüntető 34. pontjával negligálta a közjogi felelősségi mechanizmust, ezért azt visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni. A döntés figyelmen kívül hagyta az államfő sérthetetlenségének történeti alkotmányos vívmányát, és a fékek és ellensúlyok rendszerét sértő módon az Alkotmánybíróság döntésének megvárása nélkül történt.

Horváth Attila szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésével túllépte az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Úgy véli, a módosítás a jogállamiság alapelvébe ütköző, személyre szabott jogalkotásnak minősül, mivel konkrét, azonosítható államfő elmozdítására irányult, megsértve a demokratikus legitimáció követelményeit. Az alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény R) cikke, a Szent Korona tan és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata értelmében a törvényhozás hatalma nem korlátlan, és a jogállami elvekkel ellentétes a közjogi felelősségre vonás nélküli mandátummegszüntetés.

„Álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”

Az alkotmánybíró szerint a köztársasági elnök felelősségre vonás nélküli elmozdítása a jogállami normák helyett az orwelli „újbeszél” logikáját idézi, és a politikai elvárásokhoz igazított jogalkotást valósít meg. Horváth hangsúlyozta: a módosítás a kettős mérce iskolapéldája, amely idegen a jogállami hagyományoktól.

Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×