Infostart.hu
eur:
363.45
usd:
311.85
bux:
149176.42
2026. augusztus 19. szerda Huba
Horváth Attila alkotmánybíró Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Súlyos alkotmánybírói kritikát kapott a Tisza Alaptörvény-módosítása

Horváth Attila szerint az Alaptörvény 17. módosítása a kettős mérce iskolapéldája.

„A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe” – írta Horváth Attila, alkotmánybíró. Minderről a mandiner.hu számolt be.

Ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellen benyújtott beadványokat, köztük azt, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését kifogásolta. Magyar Péter szinte azonnal reagált a hírre: „Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is” – írta, de valójában a testület nem ezt mondta ki, hanem azt, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára.

A döntéssel szemben Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter alkotmánybírók is különvéleményt fogalmaztak meg. A különvélemény az olyan alkotmánybírók véleményét és indoklását jelenti, akik nem értenek egyet az Alkotmánybíróság többségének határozatával.

„Meg kellett volna semmisíteni”

Az alkotmánybíró szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumát megszüntető 34. pontjával negligálta a közjogi felelősségi mechanizmust, ezért azt visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni. A döntés figyelmen kívül hagyta az államfő sérthetetlenségének történeti alkotmányos vívmányát, és a fékek és ellensúlyok rendszerét sértő módon az Alkotmánybíróság döntésének megvárása nélkül történt.

Horváth Attila szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésével túllépte az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Úgy véli, a módosítás a jogállamiság alapelvébe ütköző, személyre szabott jogalkotásnak minősül, mivel konkrét, azonosítható államfő elmozdítására irányult, megsértve a demokratikus legitimáció követelményeit. Az alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény R) cikke, a Szent Korona tan és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata értelmében a törvényhozás hatalma nem korlátlan, és a jogállami elvekkel ellentétes a közjogi felelősségre vonás nélküli mandátummegszüntetés.

„Álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”

Az alkotmánybíró szerint a köztársasági elnök felelősségre vonás nélküli elmozdítása a jogállami normák helyett az orwelli „újbeszél” logikáját idézi, és a politikai elvárásokhoz igazított jogalkotást valósít meg. Horváth hangsúlyozta: a módosítás a kettős mérce iskolapéldája, amely idegen a jogállami hagyományoktól.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Itt van Amerika fájdalomküszöbe: lépett a pénzügyminisztérium

Itt van Amerika fájdalomküszöbe: lépett a pénzügyminisztérium

Az amerikai kötvényhozamok emelkedése arra kényszerítette a pénzügyminisztériumot, hogy beavatkozzon: bejelentették a hosszú lejáratú államkötvények visszavásárlási keretének megduplázását, aukciónként legalább 4 milliárd dollárra emelve azt. A lépés hatására estek a kötvényhozamok, gyengült a dollár, miközben az arany és a részvények szárnyaltak. A beavatkozás azonban nem jelent tartós megoldást: a magas adósságszintek és az inflációs bizonytalanság továbbra is felfelé nyomja a hosszú hozamokat. A szakértők szerint a következő években egyre gyakrabban kell majd ilyen beavatkozásokhoz nyúlni, miközben azok hatékonysága fokozatosan csökken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×