Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Horváth Attila alkotmánybíró Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Súlyos alkotmánybírói kritikát kapott a Tisza Alaptörvény-módosítása

Horváth Attila szerint az Alaptörvény 17. módosítása a kettős mérce iskolapéldája.

„A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe” – írta Horváth Attila, alkotmánybíró. Minderről a mandiner.hu számolt be.

Ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellen benyújtott beadványokat, köztük azt, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését kifogásolta. Magyar Péter szinte azonnal reagált a hírre: „Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is” – írta, de valójában a testület nem ezt mondta ki, hanem azt, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára.

A döntéssel szemben Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter alkotmánybírók is különvéleményt fogalmaztak meg. A különvélemény az olyan alkotmánybírók véleményét és indoklását jelenti, akik nem értenek egyet az Alkotmánybíróság többségének határozatával.

„Meg kellett volna semmisíteni”

Az alkotmánybíró szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumát megszüntető 34. pontjával negligálta a közjogi felelősségi mechanizmust, ezért azt visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni. A döntés figyelmen kívül hagyta az államfő sérthetetlenségének történeti alkotmányos vívmányát, és a fékek és ellensúlyok rendszerét sértő módon az Alkotmánybíróság döntésének megvárása nélkül történt.

Horváth Attila szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésével túllépte az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Úgy véli, a módosítás a jogállamiság alapelvébe ütköző, személyre szabott jogalkotásnak minősül, mivel konkrét, azonosítható államfő elmozdítására irányult, megsértve a demokratikus legitimáció követelményeit. Az alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény R) cikke, a Szent Korona tan és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata értelmében a törvényhozás hatalma nem korlátlan, és a jogállami elvekkel ellentétes a közjogi felelősségre vonás nélküli mandátummegszüntetés.

„Álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”

Az alkotmánybíró szerint a köztársasági elnök felelősségre vonás nélküli elmozdítása a jogállami normák helyett az orwelli „újbeszél” logikáját idézi, és a politikai elvárásokhoz igazított jogalkotást valósít meg. Horváth hangsúlyozta: a módosítás a kettős mérce iskolapéldája, amely idegen a jogállami hagyományoktól.

Címlapról ajánljuk
Amikor a legnagyobb versenytárs a nemfogyasztás

Amikor a legnagyobb versenytárs a nemfogyasztás

Miért lehet sikeres egy primitív fényképezőgép, egy fapados légitársaság vagy egy nagyon egyszerű pénzügyi szolgáltatás? Mert van, amikor nem egy jobb terméket kell legyőzni, hanem azt a helyzetet, amikor az emberek egyáltalán nem vásárolnak, utaznak vagy fizetnek. A nemfogyasztással való verseny egyik legfurcsább tanulsága, hogy a valódi piac gyakran éppen ott rejtőzik, ahol a közgazdászok és a statisztikusok nagy része szerint semmilyen piac nincsen.

Magyar Péter nagy bejelentést tett október 23. kapcsán

Október 23-án 16 órától Budapesten, a Kossuth téren ünnepeljük az 1956-os forradalom 70. évfordulóját – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×