Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének doktorandusza elemzésében arról írt, hogy Budapesten sosem voltak még olyan hőhullámok, mint amilyenek idén kétszer is előfordultak.

Az első június 20-án kezdődött és 12 napig tartott, a második július 30-án kezdődött és 9 napig tartott. A júliusi hőhullám ugyan rövidebb, de intenzívebb, vagyis összességében megterhelőbb volt.

Mindkétszer melegebb volt a fővárosban, mint 2007-ben, a korábbi abszolút melegrekord idején.

Az 1994-es hőhullám is 12 napig tartott, akárcsak az idei június végi, de közel sem volt olyan intenzív, mint az idei kettő. A 2024. júliusi ugyan a leghosszabb, 13 napos hőhullám volt, de kevésbé volt intenzív, mint az idei augusztus eleji.

Hozzátette: az adatok szerint a 20. században több évtizedig néhány évente jelentkeztek kissé intenzív hőhullámok, majd volt egy hosszabb időszak, amikor nem alakult ki hőhullám, de 1990 után megjelent a klímaváltozás hatása és igazán 2010 után váltak hosszúvá és intenzívvé a hőhullámok. Kimutatható, hogy a hőhullámok intenzitása nagyobb mértékben növekedett, mint azok hossza, vagyis a szervezetnek egyre nehezebb elviselnie őket.

Arról is írt, hogy a hőhullámokat az idősek, a kisgyermekek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel élők viselik különösen nehezen. Mint rámutatott, a legmelegebb nyáron, 2024-ben a hőhullámok három hete alatt összesen mintegy 1300-zal többen haltak meg, vagyis országosan közel 20 százalékos volt a többlethalálozás.