A tárcavezető elmondta: az átvilágítást egy jogászból, ügyvédből, adatvédelmi és üzleti szakértőből álló csapat végzi, megbízási szerződéssel dolgoznak, és felkérés alapján választották ki őket.

Kifejtette: az átvilágításnak két célja van, az egyik, hogy feltárják a múltban történt visszaéléseket, és ezeknek legyenek következményei. A másik cél, hogy megtalálják azokat az anomáliákat, amelyeket ki kell javítaniuk. Példaként a diplomata-útlevelek ügyét említette, amellyel kapcsolatban a tárcavezető megdöbbentőnek nevezte, hogy „ezer-ezernégyszáz olyan diplomataútlevél lett kiadva, ami nem jár alanyi jogon”.

Közölte: átvilágítják a teljes Külügyminisztérium működését, hogy pontosan mire, mennyit költenek, hány munkatárs dolgozik és milyen témákon. Az átvilágítás folyamatosan zajlik, az egyetlen feltétel az, hogy mindent átnézzenek – mondta a lapnak.

Orbán Anita kitért rá: elődje, Szijjártó Péter utazásai ügyében a BRFK nyomoz, emellett bejelentettek egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a parlamentben a BYD-ügy miatt.

Kifejtette: az előző kormány idején nemcsak a magángépek használata volt indokolatlan, hanem az is, ahogy használták őket, például egy Pozsony–Budapest út magángéppel hosszabb idő, mintha autóval tették volna meg az utat. Ráadásul sok magángéppel, bár le voltak foglalva, még csak nem is utaztak – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy bár a budapesti repülőtéren a kormányvárót elvileg egy bizonyos rang fölött használhatják a kormánytagok, az átvilágítás során azt találták, hogy volt egy link, amellyel „a kormányvárót boldog-boldogtalan lefoglalhatta”. A kormányváró a Külügyminisztérium alá tartozik, és „természetesen be is zuhant a kihasználtsága”, mert április 12. óta „ők is tudják, hogy nem használhatják azt a linket” – fogalmazott.

A tárcavezető elmondta: azt érzékelték, hogy „magára volt hagyva, el volt hanyagolva” az egész diplomáciai kar, az életpályamodell, a munkavégzés körülményei. A cél a ciklus végére visszaállítani az életpályamodellt, azokat a normákat, amelyek megfelelnek a hasonló országok működésének – magyarázta.

A külügyminiszter kiemelte:

a 138 fős misszióvezetői karból 58 misszióvezetőt rendeltek be, közülük 34-et miniszteri döntéssel hívtak vissza, 18-nak lejárt a közszolgálati mandátuma, hatan saját kérésükre tértek haza.

Hozzátette, nagyon komoly szempontrendszer alapján értékelték a misszióvezetőket, az első szempont az alkalmasság volt, a második az integritás, a harmadik pedig az, hogy ki mennyi ideje van a poszton.

Az új nagyköveteket illetően közölte: van, akit már meghallgatott a bizottság, további nyolc bizottsági meghallgatásra pedig még augusztusban sor kerül.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország érdeke az, ami lefordítható Magyarország stabilitására, biztonságának erősítésére, és arra, hogy Magyarország gazdaságilag és társadalmilag fejlődni tudjon. Ugyanakkor nem magyar érdek az, hogy „egy külügyminiszternek az allűrjeit kiszolgáljuk”, sem az, hogy „kiválogatott cégeket promotáljunk, melyek nem feltétlenül a teljes nemzetet képviselik” – magyarázta.

Elődjével kapcsolatban azt mondta, „morálisan és nemzetbiztonsági szempontból nagyon súlyos kérdéseket vet fel”, hogy egy volt külügyminiszter két hónappal a távozása után megjelenik a BYD globális vezetőjeként. Minden nyugat-európai országban el kell telnie bizonyos időnek, hogy valaki döntéshozói pozícióból vállalatvezetői pozícióba mehessen – mondta. Hozzáfűzte: ennek különösen így kellett volna lennie ebben az esetben, amikor Szijjártó Péter több száz milliárd forint állami támogatást adott ennek a cégnek, „konkrétan ő írta alá a szerződéseket”.

Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatról a külügyminiszter a „pragmatikus együttműködés” szükségességét emelte ki. Közölte: az uniós tárgyalásokon az EU érdekeit kell képviselni, és „nem beszélünk ki harmadik országoknak”. A szankciós ügyekről azt mondta, nem tartottak fenn olyan korábbi vétókat, amelyek mögött megítélésük szerint nem állt magyar érdek.

Az energiaellátás kapcsán Orbán Anita közölte: Magyarországnak november 21-éig mentessége van az amerikai szankciós rendelkezések alól. Hozzátette, a piaci szereplők technológiai átálláson és olyan logisztikai projekteken dolgoznak, amelyek az Adria-vezetéken keresztüli kőolajellátást is lehetővé teszik.

A tárcavezető szerint a teljes energiafüggetlenség nem reális, a függőség azonban olyan mértékben csökkenthető, hogy az ország „praktikusan független” legyen.

Ennek az a feltétele, hogy egyik forrás se legyen az energiamixen belül olyan túlsúlyban, hogyha az ellátási láncban vagy más területen probléma van, akkor az egész országnak problémája legyen, „ehhez transzparens, átlátható piaci szerződésekre van szükség” – mondta Orbán Anita.