A testület többsége szerint a kifogás nem eljárási, hanem tartalmi jellegű volt, márpedig az Ab alkotmánymódosítás esetén kizárólag az elfogadás és kihirdetés szabályszerűségét vizsgálhatja – írja a Portfolio összefoglalója.

Bár a testület honlapja szerint augusztus 28-áig ítélkezési szünetet tart, most 13-ára, csütörtökre mégis összehívták, és maratoni ülést tartottak.

A végzés szövege ezen a linken olvasható.

Az ügy nem zárult le teljesen: az uniós forrásokhoz kapcsolódó 2026. évi XVIII. törvény alkotmányosságát az Ab külön eljárásban vizsgálja.

„Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta érdemben, és így nem is semmisítette meg az Alaptörvény tizenhatodik módosításának azt a részét, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozik”

– ismertette a testület a csütörtöki ülésen hozott határozatát. A döntésről már csütörtökön közölték, hogy maratoni, kilenc óra hosszan át tartó ülésen született.

A képviselői indítvány azt állította, hogy ez a szabály valójában nem általános alkotmányos norma, hanem már létező, konkrét alapítványok helyzetét rendezi át, ezért nem lett volna szabad egyszerűen alkotmánymódosításként elfogadni.

Az Ab többsége azonban úgy ítélte meg, hogy ez nem eljárási, hanem tartalmi kifogás.

Az Alkotmánybíróság többsége ezt az érvelést azért nem fogadta be, mert szerinte annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené. A testület hangsúlyozta, ha

• egy alaptörvény-módosítást az előírt eljárásban,
• a szükséges többséggel fogadtak el
• és megfelelően hirdettek ki,

akkor az AB nem vizsgálhatja felül pusztán azért, mert vitatható, hogy az adott szabály tartalmilag „illik-e” az Alaptörvénybe.

Handó Tünde és Polt Péter különvéleményt írt, és mindketten úgy látták, hogy az Ab-nak érdemben foglalkoznia kellett volna a kérdéssel.

A két különvélemény éppen azon a ponton ment szembe a többséggel, hogy a tartalmi kérdések vizsgálhatók-e. Handó Tünde szerint annak ellenőrzése, hogy egy rendelkezés egyáltalán valódi jogi normának, illetve alkotmánymódosításnak tekinthető-e, még nem azonos annak tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatával.

A mostani döntés ráadásul nem zárja le a teljes ügyet:

az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott kapcsolódó 2026. évi XVIII. törvény alkotmányosságát az Ab külön eljárásban vizsgálja.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz az Alkotmánybíróság következő ülése: hivatalosan augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tartanak. A döntés időpontja az uniós forrásokat érintő kérdésben azért fontos, mert a helyreállítási alap végrehajtásának időpontja augusztus 31., tehát ha utána születik határozat, akkor az már egy saját jogi helyzetet teremtene, ahol a programok kifutottak, a számlázásokat szeptember végéig le kell futtatni, de a magyar jogban születhet egy alkotmányossági jogbizonytalanság.

A tét hatalmas, hiszen 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott forrás sorsa forog kockán,

ráadásul a jogszabály esetleges megsemmisítése rendkívül szűk időkeretet hagyna az Országgyűlésnek egy új, az Európai Unió elvárásainak is megfelelő szabályozás elfogadására, amely feloldja az alaptörvény-ellenesség problémáját.

Még egy pikantériája van a mostani határozatnak és az időpontnak:

ha szeptember 1. után ülne össze újra a testület, akkor már a most különvéleményt megfogalmazó Polt Péter és Handó Tünde megbízatása is megszűnik.

A maratoni, több mint kilencórás ülés végén Szabó Attila, a testület főtitkára csupán annyit közölt, hogy tartják magukat az Alaptörvényben előírt határidőkhöz, és időben közzéteszik a határozatokat.