„A választások óta a tagságunk egyelőre nem érzékelte, hogy változtak volna a magánegészségügyben a beavatkozások” – mondta Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: a legtöbbször azért fordulnak a magánegészségügyi szolgáltatókhoz, mert valami akut egészségügyi problémájuk van, ami nem nagyon várathat magára.

Bár nagyon örömteli, hogy önálló minisztériuma lett az egészségügy területének, és már bejelentettek olyan intézkedéseket, illetve terveket, amik optimizmusra adnak okot, de ma még a hétköznapokban, a működésben semmi változás nem tapasztalható – tette hozzá a szakember –, így a magánegészségügyi szolgáltatók sem érzékelik, hogy bármilyen területen csökkenne a lakosság igénye.

„A mi területünkön 2023-24 körül volt egy stagnálás, sőt, egy minimális csökkenés is. Az általános gazdasági nehézségek, a kimagasló infláció arra ösztönözte a lakosságot is, hogy kivárjon bizonyos területeken, elsősorban a műtéti beavatkozásoknál. Ezért

a halasztható beavatkozásnál 2-3 évvel ezelőtt érzékelhető volt egy csökkenés. Ez az elmúlt két évben abszolút megszűnt,

és a tagvállalataink szinte mindegyike arról számol be, hogy növekedett a volumen, az igénybevétel aránya. Az elmúlt hetekben megjelenő statisztikák is azt mutatják, hogy 2024-ről 2025-re körülbelül 100 milliárd forinttal nőtt a magánegészségügy összes forgalma” – mondta Lancz Róbert.

Ez persze nem csak a beavatkozások számának a növekedését jelezheti, hanem azt is, hogy nőnek az árak, de ebben is lassulás van.

2020 és 2024 között volt egy nagyon intenzív áremelkedés, amikor az egészségügyi szolgáltatóknak le kellett reagálniuk az inflációs hatást, de az elmúlt két évben csak kiigazító áremelést hajtottak végre a szolgáltatók.

„Tehát igen, a körülbelül 100 milliárdos piacbővülés kisebb része az áremelkedésből, de a nagyobb része a volumennövekedésből származik” – magyarázta az elnök.

Mint fogalmazott, nem minden beavatkozást lehet magánegészségügyben elvégezni, megvannak ennek a keretei, elsősorban a fekvőbeteg-beavatkozásoknál: vannak olyan komplex beavatkozások, amelyek egész egyszerűen gazdaságilag nem végezhetők el így. Maguk a szolgáltatók szakmailag képesek lennének rá, csak üzletileg nincs akkora fizetőképes kereslet, hogy nagyon komoly beavatkozásokat el lehessen magánban végezni. Illetve vannak olyan területek, mint mondjuk az onkológiai kezelések, amelyek jogszabályilag sem végezhetők akárhol, és magánegészségügyi szolgáltatók sem tudnak ilyeneket végezni, még ha szeretnének sem – tette hozzá.

A leggyakoribb magánegészségügyben elvégzett műtéti beavatkozások általában az egynapos sebészeti beavatkozások, ezek nagyon nagy volumenben zajlanak: ortopédiai beavatkozások, szemészeti, szürkehályog-műtétek tömegével történnek. Az egynapos sebészetben számtalan terület érintett, mint a nőgyógyászati, az urológiai, a bőrgyógyászati.

Azok a legkeresettebb területek, ahol a közegészségügyi ellátásban jelentősebbek a várólisták, és elérhető a magánegészségügyi szolgáltatóknál.

„Talán reméli mindenki, hogy valamifajta változás lesz az állami egészségügyben, és szerintem ez nagyon üdvözítő, hogy elindultunk ebbe az irányba, de szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy ez egy lassú folyamat, nem megy egyik napról a másikra, nem történhetnek óriási áttörések egy egyszerű bejelentéssel. Az egészségügyi ellátórendszer egy nagyon nagy és komplex struktúra, ahol a változás hónapokban, de inkább években mérhető” – mondta Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.