Budapesten annyira biztos a vízszolgáltatás, ha éppen nincs csőtörés, hogy a főváros segíti ki az agglomerációt, ha az megszorul. Az agglomerációban azonban „egyre többször fog felmerülni a vízkorlátozás lehetősége vagy a szolgáltatási leállás réme” – írja Bardóczi Sándor főtájépítész Facebook-bejegyzése nyomán a hvg.hu.

A budapesti főtájépítész azt mutatta be, hogy csapdahelyzet alakult ki: „kiköltözni zöldbe, olcsóbb telekre, ingatlanra azt is jelenti, hogy az agglomerációs vízellátás koppanásig van járatva akkor is, ha épp nem üt be a katasztrófa, és nem növekszik meg a vízigény”.

Bardóczi Sándor azt írja: Budapestet az 1980-as évekre úgy készítették fel, hogy két és fél millió ember fog ott lakni, és ők az akkori színvonalú csaptelepeken, víztakarékos zuhanyrózsák és mosogatócsapok nélkül fognak vizet pazarolni.

Ehhez képest a fővárosban már nem laknak 1,7 millióan sem, és „a csepegtető öntözéstől a víztakarékos mosogatógépen át a víztakarékos zuhanyig minden a csökkenő vízfelhasználás felé mutat”.

Így, hacsak nem extrém alacsony a Duna vízállása, vagy nincs olyan vészhelyzet, ami miatt egyes kutakat, átemelőket az elszennyeződés veszélye miatt le kell zárni, akkor a város vízellátása stabil. Igaz ez még akkor is, ha a hálózat a rezsicsökkentés miatt rendkívül rossz állapotban van, és karbantartásra alig jut forrás.

Azonban az agglomeráció lakossága egyre nagyobb, ezzel együtt a baj is. A főtájépítész úgy fogalmaz, hogy „felzabálja a város körüli zöld gyűrűt”. Az itt élők egyre több vizet használnak, ezért a kánikula idején már eddig is volt, hogy vízhiány alakult ki, és ezek után is egyre többször fenyegethet a vízkorlátozás vagy a leállás lehetősége.