A Kapronczai Balázs és Müller Anna tiszás képviselők által benyújtott javaslat szerint az új rendszer kialakításáig indokolt felfüggeszteni a teljesítményértékelésre (TÉR) vonatkozó hatályos szabályok alkalmazását.

Müller Anna az ülésen úgy fogalmazott, a pedagógusok megérdemlik, hogy a munkájukat a teljesítményük alapján értékeljék, és a kiemelkedő teljesítményt jutalmazzák. A jelenlegi rendszer azonban nem tölti be a szerepét, nem javítja az oktatás minőségét, nem teszi lehetővé a valós és méltányos értékelését, és a pedagógusok sem érzik magukénak – tette hozzá, megjegyezve: a TÉR-ben használt mutatószámok nem alkalmasak az elvégzett munka eredményességének számszerűsítésére.

A bizottság alelnöke hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy az új TÉR legyen szakmailag megalapozott, továbbá az igazgatók kapjanak támogatást ahhoz, hogy jól és hatékonyan tudják kihasználni az értékelési és visszajelzési rendszer adta lehetőségeket.

Kijelentette: az intézményvezetőknek a rendszer felfüggesztése idején is van lehetőségük arra, hogy jutalmazzák a legjobban dolgozó pedagógusokat.

Rápli Róbert (Tisza) a vitában arról beszélt, hogy a pedagógusok eddig azt érezték, nem bízik bennünk az oktatási rendszer, felülről jövő indikátorrendszer alapján kellett értékelni a kollégákat, ami méltatlan volt, és az intézményvezetőkre is nagy terhet rótt.

Czirbus Gábor (Fidesz) hangsúlyozta, nem lesz könnyű olyan rendszert kialakítani, ami mindenki számára megfelelő, de az igazgatók felkészültek szakmailag erre a feladatra. Kitért arra is, hogy az elmúlt években megvalósított bérrendezésnek köszönhetően egyre többen szeretnének pedagógusok lenni.

Csák László (Tisza) azt mondta: a jelenlegi rendszer nem alkalmas az objektív mérésre, ezért olyan szabályozás szükséges, ami lecsökkenti az értékelés szubjektivitását.

A testület hat igen szavazattal és két tartózkodással támogatta a javaslatot.

A bizottság ülésén a képviselők meghallgatták az oktatási jogok biztosának éves beszámolóját is. Aáry-Tamás Lajos közölte: eddig összesen negyvenezer panaszt kezeltek a hivatalában, ezek egyharmada a felsőoktatásból, kétharmada a közoktatás és szakképzés területéről érkezett.

A biztos a legnagyobb kihívásnak a sajátos nevelési igényű diákok helyzetét jelölte meg, rámutatva arra, hogy csökkenő gyermeklétszám mellett is egyre több az SNI-s diák az iskolákban. Hozzátette: továbbra is jellemző konfliktus a gyermekek közti bántalmazás, bullying, ami az iskolai közegen túl a virtuális térben is markánsan tetten érhető.

Aáry-Tamás Lajos az iskolai mobiltelefon-használatra vonatkozó azt mondta: egyetértene egy olyan szabályozással, hogy 12 éves korig semmilyen digitális eszközt ne alkalmazzanak az oktatásban.