Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

„Tényleges rendeltetése a megfélemlítés” – Előterjesztő a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

A napirend előtti felszólalások után a képviselők áttértek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájára kedden az Országgyűlésben.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladat nélkül, politikai célból jött létre, így "nincs helye alkotmányos demokráciában" – hangoztatta Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.

Valójában arról döntünk, hogy a magyar állam intézményei közfeladatokat látnak-e el, vagy politikai akaratot szolgálnak ki; arról, hogy az állam a polgárok szabadságát védi-e, vagy a polgárokkal szemben lép fel. A kérdés tehát az, hogy egy alkotmányos demokráciában elfogadható-e egy olyan hivatal fenntartása,

amelynek tényleges rendeltetése a politikai megfélemlítés

– fogalmazott az előterjesztő.

Melléthei-Barna Márton megjegyezte: a demokrácia már akkor is sérül, ha az állampolgárnak végig kell gondolnia, milyen következménye lesz a véleménynyilvánításának.

Kiemelte: a törvényjavaslat nem a magyar állam szuverenitásának védelmét szünteti meg, hanem a szuverenitás fogalmának visszavételéről szól. Arról, hogy a szuverenitás ne legyen többé politikai bunkósbot vagy olyan gumifogalom, amivel bárkire rá lehet mutatni, aki a hatalom számára kellemetlen - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az államnak joga és kötelezettsége fellépni a szuverenitás sérelme ellen, de jogállami kertek között, politikai semlegesség, világos hatáskörök és bírói kontroll mellett.

A hivatal működését értékelve a kormánypárti képviselő kijelentette, ami történt, nem szuverenitásvédelem volt, hanem "a szuverenitás fogalmának kisajátítása", így a hivatal megszüntetése nem gyengíti, hanem erősíti az országot.

Hozzátette: ez a döntés azt üzeni, hogy Magyarországon a közhatalom nem használható politikai megfélemlítésre. Az állami intézményrendszer nem szolgálhat pártpolitikai célokat, a közélet szereplőit nem lehet hivatalos gyanú légkörében tartani, a sajtó, a civil társadalom és az állampolgári részvétel pedig nem veszélyforrás, hanem a demokratikus működés része - mondta Melléthei-Barna Márton.

További érvek és ellenérvek

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar szuverenitást nem az védi, ha az állam saját polgárait, civil szervezeteit, újságíróit, közéleti szereplőit és politikai ellenfeleit figyeli, listázza, megbélyegzi vagy politikai nyomás alá helyezi.

Az államtitkár kifejtette: egy alkotmányos demokráciában az állam nem kezelheti ellenségként a saját polgárait csak azért, mert azok véleményt mondanak, szervezetet alapítanak, újságot írnak, közéleti vitában részt vesznek, vagy nem értenek egyet a politikai hatalommal. "A demokratikus közéletben a kritika nem fenyegetés, a független sajtó nem idegen érdek, a civil szervezet nem automatikusan gyanús szereplő, az ellenzéki vélemény pedig nem nemzetbiztonsági kockázat" - fogalmazott.

Molnár Zoltán (Tisza) kiemelte arról beszélt, hogy az előző kormány által létrehozott intézmény, "valójában nem a hazát védte, hanem saját politikai hatalmát próbálta meg bebetonozni a társadalmi elégedetlenséggel szemben".

Szűcs Gábor, a Fidesz vezérszónoka felidézte: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2024-ben azért hozták létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését, a szervezet feladata a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása és vizsgálata a politikában, a médiában és a civil szférában, megelőzve az illegális külföldi kampányfinanszírozást és a nemzeti érdek sérülését.

Szerinte nem meglepő, hogy a hivatalt a kormány megszünteti.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy Magyarország egyik piacvezető, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi televíziójából több munkatársat is "beejtőernyőztettek" a kormányzatba.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szerint azért hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy a magyar állam rendelkezhessen olyan intézményi eszközökkel, amely képes feltárni és nyilvánosságra hozni a Magyarország alkotmányos önazonosságát, nemzeti érdekeit és demokratikus működését sértő külföldi beavatkozási kísérleteket.

Szerinte, ha a kormány célja valóban a magyar szuverenitás megerősítése lenne, akkor a hivatal megreformálásáról vitáznának, nem pedig a megszüntetésről.

Apáti István (Mi Hazánk) jelezte: a vita nem pusztán a hivatal megszüntetéséről hanem a magyar szuverenitásról is szól, amely valamennyi szívében és lelkében magyar embernek elsőrendű kérdés.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt felesleges intézményként, politikai kifizetőhelyként jellemezte, és azt mondta: a legnagyobb probléma, hogy rövid fennállása alatt a nevében foglalt funkciót sem tudta betölteni. Ráadásul súlyosították a megítélést azzal, hogy egy "romlott múlttal rendelkező" embert helyeztek az élére - emelte ki.

Zárszó

Melléthei-Barna Márton (Tisza) a vitában elhangzottakra reagálva fontosnak nevezte a szuverenitást és annak védelmét, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek megvannak és korábban is megvoltak a megfelelő intézményi keretei. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem erre a célra jött létre, és nem is ezt a funkciót töltötte be, valódi hatásköre, valódi jogosítványai nem voltak, kizárólag civilek, állampolgárok, ellenzékiek megfélemlítésére szolgált, erre pedig nincs szükség.

Visszautasította a vádat, hogy a hivatal megszüntetése a Brüsszellel kötött paktum része lenne, hangsúlyozva, egyrészt nincs ilyen paktum, másrészt a hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot nem a kormány, hanem ő maga írta és nyújtotta be.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×