2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, ami miatt egyre fokozódó vita van Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között. A magyar és a szlovák kormány szerint Kijev politikai okok miatt nem indítja újra a szállításokat a januári orosz támadás óta már jó ideje működőképes vezetéken. Az ukránok a technikai helyreállítás elhúzódásával indokolják a kiesést.

Korábban, február közepén Magyarország és Szlovákia leállította a gázolajexportot Ukrajnába. Következő lépésként a szlovákok májusi kezdettel felfüggesztették az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti villamosenergia-kisegítést. A magyar fél is kilátásba helyezte ezt.

Szerdán azonban végül másik intézkedés született, a kormányülés előtt bejelentett intézkedésre vonatkozó szabályok meg is jelentek a Magyar Közlönyben. Eszerint

• a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítják, és az így Magyarországon maradó gázmennyiséget itthon betárolják.
• az intézkedés közvetlen válasz a magyar energiaellátást érintő ukrán lépésekre, különösen az olajszállítások akadályozására és a Török Áramlat infrastruktúráját érintő támadásokra – szól az indoklás.

A szabályozás technikailag azt írja elő, hogy a szállítási rendszerüzemeltető (FGSZ) nem hirdethet kapacitásaukciókat az ukrán irányú határkeresztező pontokon a harmadik negyedévben (július-szeptember). Mivel a nemzetközi gázkereskedelem alapja a kapacitáslekötés, ennek hiányában a fizikai szállítás jogilag és technikailag is lehetetlenné válik – emlékeztet a Portfolio.

A gázszállítások így leghamarabb nyár közepén szűnhetnek meg. Ha a rendeletet addig nem vonják vissza és életbe lép, akkor a betárolási szezon közepén komoly fejtörést okozhat

az ukrán kereskedőknek és rendszerüzemeltetőknek.

A csomag előírja további 800 millió köbméter földgáz kötelező hazai betárolását. Ez jelentős mennyiségnek számít: a magyar éves földgázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül alakul, így az előírt többlet

nagyjából ennek tizedét teszi ki.

A teljes hazai tárolói kapacitás (mintegy 6,3 milliárd köbméter) arányában is jelentős, több mint 10 százalékos többletmennyiséget jelent – jegyzi meg a gazdasági lap.

Szerepel a rendeletben az is, hogy mely szolgáltatónak mennyit kell ebből betárolnia:

• 400 millió köbméter – MVM (az egyetemes szolgáltató)
• 200 millió köbméter – FGSZ (a szállítási rendszerüzemeltető)
• 100 millió köbméter – MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség)
• 100 millió köbméter – versenypiaci kereskedők

A kormány azt is meghatározta, hogy meddig és mekkora mennyiséget kell betárolni, felkészülve a következő téli fűtési szezonra.

A Portfolio kiszámolta, hogy mindez jelentős anyagi terhet ró a szolgáltatókra: mai árakon számolva (TTF) a 800 millió köbméter költsége összesen mintegy 420 millió euró, azaz körülbelül 165 milliárd forint lehet.