Ha tartós a hideg és befagynak a természetes vizek, akkor sem szabad akárhol jégre menni. A természetes vizekben a jég alatt lehetnek meleg források, vagy a víz alatt olyan bomlási, rothadási folyamatok mehetnek végbe, amelyek hőt termelnek, emiatt a jég üreges lehet, vagy eltérő lehet a vastagsága akár egyetlen négyzetméteren belül is.

Mit tegyünk, ha meglátunk valakit egy befagyott tó jegén, vagy éppen szemtanúi vagyunk annak, hogy valaki alatt beszakadt a jég? A vasi katasztrófavédőket kérdezték.

Az igazgatóság tanácsai a jégen tartózkodás szabályaival kapcsolatban a következők:

Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője: ez lehet az önkormányzat, vagy egy horgásztársaság. Ezek feladata, hogy megmérjék a jég vastagságát és megfelelő vastagság esetén kijelöljék a sportolásra alkalmas jégfelületet.

Csak a 12 centiméternél vastagabb jég ad kellő biztonságot a befagyott vízfelületen tartózkodásra. A jég akkor éri el ezt a vastagságot, ha több napon keresztül –10 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet.

Ha nincs ilyen hideg, és mindenáron korcsolyázni szeretnénk, inkább keressünk fel egy mesterséges korcsolyapályát.

Amennyiben elég vastagra hízott a jég, azon a kijelölt rész áll a korcsolyázók rendelkezésére. Kijelölt helyen is körültekintőnek kell lennünk. Soha ne menjünk egyedül a tóra korcsolyázni. Könnyebb egymásra figyelni, ha többen vagyunk. Hasznos, ha a társaság több tagjánál is van feltöltött mobiltelefon, amin baj esetén segítséget tudunk hívni a 112-es segélyhívó számon.

Ugyan az okostelefonokról tárcsázott segélyhívás alapján beazonosítható, honnan is hívtuk a 112-t, nem árt, ha el tudjuk mondani, hova érkezzenek a tűzoltók és a mentők. Tájékozódjunk, hogy hol is vagyunk, hol megyünk a jégre.

Ha ropogást, recsegést hallunk, azonnal hasaljunk a jégre, és próbáljunk meg a part felé hason csúszva eljutni. Minél nagyobb testfelülettel legyünk a jégen, ezzel is csökken a veszélye, hogy beszakad alattunk.

Amikor pedig már megtörtént a baj:

Ha a jég beszakadt alattunk, próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, és ne kapálózzunk, mert újra és újra be fog szakadni ott, ahol megpróbálunk kimászni a vízből. Ehelyett nyugodt mozdulatokkal – a mellúszáshoz hasonlóan – próbáljunk hassal felfeküdni a vízre, és igyekezzünk ráúszni a part felőli jégre. Ha van nálunk lakáskulcs vagy golyóstoll, ezeket karomként használva rá tudjuk húzni magunkat a jégre.

Ne kezdjünk meggondolatlanul, hanyatt-homlok segíteni, hiszen amellett, hogy a saját életünket kockáztatjuk, további beszakadásokat is előidézhetünk. Ha van a közelben létra, kötél, hosszú, erős ág vagy nagyobb deszka, ezekkel megpróbálhatjuk kihúzni a bajba jutott embert, de akár összecsomózott ruhákkal is segíthetünk.

Ha a környezetünkben valaki jeges vízbe esik, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívószámot. A tűzoltók segítenek a fagyos vízből kihúzni a szerencsétlenül járt embert, a mentők pedig ellátják.

Ha a tűzoltók kiérkezése előtt sikerül kihúznunk azt, aki bajba került, azonnal vigyük fűtött helyre, és a vizes ruháit levéve öltöztessük meleg ruhába. Fokozatosan kell felmelegíteni a kihűlt testet, tehát tilos a forró zuhany vagy fürdő. Langyos vízzel kezdjük, aztán fokozatosan emeljük a hőmérsékletét.

Ha a sérült eszméleténél van, ihat egy-két korty meleg alkoholmentes italt, illetve javasolt egy kis szőlőcukor fogyasztása is, amennyiben viszont eszméletlen, akkor tegyük szabaddá a légutakat, takarjuk be, és kövessük a mentőszolgálat diszpécserének utasításait.

Ha kutyánkkal egy befagyott víz közelében sétálunk, soha ne engedjük őket a veszélyes felületre. Ilyenkor biztonságosabb, ha a kutyát pórázon tartva sétálunk a szabadban.