Szlovákiában hosszú idő óta működik az anonim adományozás, Imre Ruben szülész-nőgyógyász, az Istenhegyi Géndiagnosztika Meddőségi Diagnosztikai Centrum vezető szakorvosa pedig rálát az ottani gyakorlatra.

Az új rendszer egy régi hiányosságot pótol a törvényben, mivel eddig is volt lehetőség anonim petesejt- donációra. Ez nagyon sokszor félreértés volt, sokan kérdezték tőlem, hogy illegális-e Magyarországon – mondta Imre Ruben az InfoRádióban, hangsúlyozva:

eddig sem volt illegális, csak a törvényben rögzített feltételekkel gyakorlatilag nem volt rá jelentkező.

Létezett egyrészt a rokoni adományozás, ami bizonyos feltételekkel működött, illetve volt lehetőség anonim donációra is, csak semmilyen költségtérítést nem lehetett biztosítani. Elvileg a donor számlával igazolható költségeit megtéríthetik, csak hogy ezt ki téríti meg, hogyan, milyen formában nyújtható be, ezek nem voltak tisztázva – tette hozzá.

Tehát eddig gyakorlatilag „emberbaráti szeretetből” lehetett petesejtet adományozni. Ahogy a szakorvos fogalmazott,

„ha valakiben megfogant a gondolat, hogy adna petesejtet, akkor eddig is megtehette, de egy csomó hormon beszúrása után csupán egy köszönöm volt cserében a köszönet.”

A hiányosságok pótlása került most be a törvénybe. A szociális célú petesejtfagyasztásra is nagyjából fél évvel ezelőtt lett lehetőség. Ez most a második lépés. Már ígérték korábban is, hogy rendet tesznek a kérdésben, és ez most egy kicsit felpörgött – fogalmazott.

A szakorvos, aki rálát a külföldi gyakorlatra, elmondta, minek kell például Szlovákiában vagy Csehországban egy donornak megfelelnie, hogy valaki petesejtet adhasson.

Külföldön aki donor szeretne lenni, jelentkezik egy IVF-klinikán, vagyis meddőségi centrumban, és ott

átesik ugyanazon a kivizsgálási procedúrán, amin az oda kerülő párok.

Leszűrik őket egy általános szűrővizsgálattal, hormonvizsgálatok történnek, lesz általános egészségi állapotfelmérés, genetikai vizsgálat, amivel tisztázzák, hogy a kromoszómaszám stimmel-e és nem hordoz-e rejtett genetikai betegséget, leszűrik szexuális úton terjedő kórokozókra is. És ha minden ilyen vizsgálatnál az az eredmény születik, hogy donor lehet, akkor vetik alá a procedúrának – fejtette ki Imre Ruben.

Ezt a rengeteg vizsgálatot a klinika finanszírozza, és a donor cserébe, hogy a petesejtjeit adja, egy fix összegű költségtérítést kap, ami nem csak a munkából kiesése költségeit fedezi, hanem általában meg is éri neki

– mondta a szakember. Sokan finanszírozzák ebből az egyetemi tanulmányaikat, vagy csak egyszerűen a megélhetéshez használják föl.

A donor belekerül egy stimulációs eljárásba, hormoninjekciókkal többszörös petesejtérést csinálnak nála, és altatásban leszívják.

A procedúra egy kéthetes hormonkezelésből és egy altatásban történő petesejt-leszívásból áll, ami megterhelő a szervezetre nézve.

A törvénytervezet azt mondja, hogy az egészségügyért felelős miniszter határozza majd meg a költségtérítés mértékét. Ez a információk szerint kéthavi minimálbér lehet, ami azért sokakat megmozgathat.

A kérdésre, hogy külföldön van-e maximuma annak, hogy valaki hányszor adhat petesejtet, Imre Ruben azt mondta: minden országban változó a szabályozás. Szlovákiában például maximum három alkalommal szívhatnak le petesejtet, de ez attól is függ, hogy milyen az illető egészségi állapota, hogy bírja a stimulációt, illetve hogy milyen hormonális paraméterekről, petesejtkapacitásról indulunk. Ha az erre vonatkozó marker nagyon bezuhan, akkor nem lehet többször petesejtet leszívni. Életkori határ is van, ameddig lehet valaki donor.

A kérdésre, hogy származás, etnikum, bőrszín vagy akár iskolai végzettség alapján kiderül-e külföldön, hogy milyen a biológiai édesanya, és egyáltalán, hogyan választ egy meddő pár donort, Imre Ruben elmondta:

„fényképes donorkatalógus” nincsen, de van mindenkiről egy általános leírás, amiben feltüntetik a külsőre vonatkozó információkat, hogy milyen a szemszíne, hajszíne, alkata, iskolai végzettsége, magassága, érdeklődése, hobbija. Minden esetben feltüntetik azt is, hogy milyen etnikumú,

tehát hogy európai, fehér kaukázusi, afroamerikai satöbbi.

Magyarországon egyelőre nem tudni, hogy lesz ez, mert a viszonylag rövid törvénytervezetből kevés konkrétum derül ki arról, hogy milyen lesz majd a protokoll.

„Ez egy nagyon érdekes kérdés lesz, és a finanszírozás is, hiszen vannak ugyan információk, de a konkrét megvalósításról még nincsenek. A költségeket ugye az országos egészségbiztosítási pénztárnak kellene finanszíroznia, vagy magát a kezelést is, ugye gyógyszerköltségről is beszélünk, kivizsgálások költségeiről, ami azért egy tetemes összeg” – fogalamzott a szakorvos, hozzátéve: sok a tisztázandó részlet még, hogy ki lehet donor, milyen adatok lesznek róla feltüntetve, milyen alapon választhat a pár, milyen információkat lehet megtudni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt megillet-e a donáció joga, tehát hogy felajánlhatja a petesejtjeit, milyen életkori határ lesz, akár az etnikum, akár a származás önbevállási alapon működik-e, vagy nem, itt a diszkriminációval kapcsolatos törvény értelmezése is felmerül – sorolta a rengeteg nyitott kérdést Imre Ruben.

Egy példával élve: például a kínaiak is között is vannak, akik magyar állampolgárok, ilyen esetben föltüntetik-e majd, hogy ázsiai származású, vagy más etnikumú vagy afroamerikai, ezt mind nem tudjuk még. MInt ahogy

arról sincsen még információ, hogy egyáltalán választhatnak- majd donort a meddő párok.

Egy olyan részlet van a törvénytervezetben, hogy egy donortól maximum négy utód születhet. Más országokban jóval nagyobb ez a szám. A szakember szerint ez igazából orvosetikai, genetikai kérdés, hiszen egy donortól minél több gyermek születik, annál nagyobb a valószínűsége, hogy később találkozhatnak. A külföldi klinikákon ennek kisebb a jelentősége, mert nagyon sok az utazó, létezik a petesejt-turizmus, más országokból mennek oda a donor petesejtért, ezért megengedőbb a szabályozás, De ha egy kisebb országra korlátozzuk ezt, akkor valószínűleg genetikai szempontok vezérelték ezt a döntést.

Magyarországon csak állami meddőségi központok vannak, nyilván ezek fogják végezni az anonim petesejt donációval kapcsolatos feladatokat is. A kérdésre, hogy az infrastruktúrájuk megfelelő-e, van-e elég szakember, Imre Ruben úgy vélekedett: „Azt gondolom, maga az infrastruktúra rendelkezésre áll. A szakemberek száma elég limitált Magyarországon, ma a meddő párok ellátása is túl nagy számban történik túl kevés szakemberrel. Nagyon nagy létszámnak lenne igénye donor petesejtre, amire eddig nem volt itthon lehetőség, szóval ha ezek a párok is bekerülnek a rendszerbe, az fokozza a terhelést, de

alapvetően az infrastruktúra rendelkezésre áll, a gyógyszerek rendelkezésre állnak. A jogi környezet és a gyakorlati megvalósítás lépései, azoknak a szabályozása hiányzik a rendszerből,

mert a donorjelölt ugyanúgy bekerül a klinikára, és igazából semmivel nem különbözik az ellátása egy meddő pár ellátásától, annyi, hogy plusz a terhelés. Szerintem néhány hónap biztos, hogy kell erre, míg egyáltalán meglesznek a jelentkezők. Tehát ha minden patent pontosan január 1-től indulna, akkor is azért 2-3 hónapos átfutási idő kéne, de szerintem azért több lesz. Én fél évben mondanám az az időszakot, ami biztosan kell rá, hogy mindenki tudja majd, hogy körülbelül hogyan zajlik ez és gördülékeny lehet – mondta Imre Ruben szülész-nőgyógyász, az Istenhegyi Géndiagnosztika Meddőségi Diagnosztikai Centrum vezető szakorvosa az InfoRádióban.