Infostart.hu
eur:
378.22
usd:
320.78
bux:
129160.12
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Kevesebben kihívást keresnek, többen pedig a képességeiket nem tudják megfelelően felmérni, amikor áthajtanak a sorompón a tilos jelzés ellenére a vasúti átjáróban, mondja a közlekedéspszichológus.
Nyitókép: Getty Images/fhm

Itt a közlekedéspszichológus magyarázata a rengeteg vasúti átjárós tragédiára

Kevesebben kihívást keresnek, többen pedig a képességeiket nem tudják megfelelően felmérni, amikor áthajtanak a sorompón a tilos jelzés ellenére a vasúti átjáróban – mondta az InfoRádióban Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus. Szerinte a szülőknek és az iskoláknak is felelősségük van a leendő járművezetők közlekedési tudatosságának növelésében, de a hatóságoknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket a balesetek elkerüléséért.

A balesetek alapvetően két tényező miatt alakulnak ki: van egy kisebb szegmens a járművezetőkön belül, akik mindenféle kockázatot sokkal nagyobb eséllyel vállalnak, ilyen a gyorshajtás, vagy hogy a tilos jelzés ellenére is áthajtanak a vasúti átjárókban – mondta a közlekedéspszichológus. Szerinte bármennyire is csúnyán és furán hangzik, néhányuk kifejezetten kihívást keres ilyenkor, ráadásul ez a fajta közlekedési viselkedés nagyobb eséllyel párosul ittassággal vagy droghasználattal. Az érintett sofőrök jellemzően a fiatalabbak közül, a 18–30 évesek köréből kerülnek ki, a személyiségszerkezetük pedig kifejezetten impulzív, kalandkereső, a kockázatokat abszolút kihívásnak tekintik, nem pedig elkerülendőnek.

Szerencsére a járművezetők nagyobbik része érti ezt a fajta kockázatot, és legfeljebb a képességei határai miatt nem tud egy-egy veszélyes helyzetet megfelelően felmérni – mondta Zerkovitz Dávid. Ugyanis

az átlag járművezető számára egy felé közlekedő mozdonynak a képe vizuálisan nem tartalmaz minden információt ahhoz, hogy megfelelően fel tudja mérni annak a járműnek a távolságát, sebességét,

bár ez az utolsó 50-100 méteres távolságon belül nem is lehetséges teljesen elégséges mértékben – mondta. A legtöbb sofőr, aki túlél egy ilyen szituációt, és megkérdezik tőle, hogy „mégis mi volt a terv”, azt mondja: „azt gondolta, még átér, és nem gondolta, hogy akkora kockázatot jelent”.

Minderre ráerősít a közlekedésbiztonsági szakértő szerint az úgynevezett familiáris hatás, tehát ha ismert a környezet, az adott vasúti átjáró, és a vonatok közlekedése. „Ezek olyan hatások, amik felülírják az alapvető kockázatészlelést és úgy gondolják, hogy »jó, lehet, hogy piros az a jelzés az átjáróban, de hát olyan lassan szokott jönni, vagy legtöbbször még várni kell rá sokat, akkor én még át fogok férni«. És

ha meg is látja a vonatot, nem lép az agyában működésbe a vészcsengő”

– magyarázta a szakértő.

Zerkovitz Dávid szerint jellemzően nem is vészhelyzethez – például sietni kell a kórházba – kötődnek a rossz döntések, ugyanis az autósok többsége idegesítő akadálynak gondolja a szintbeli keresztezést. Megjegyezte: a magyarországi, illetve általában a Duna menti országok vasút–közút közös infrastruktúrája elmarad az uniós átlagtól, ami a viselkedéses jellemzőkön túl szintén hozzájárul ahhoz, hogy jóval több az ilyen baleset mondjuk nálunk, mint az uniós átlag.

„Az autósok türelme véges, és ez összejátszik azzal a jelenséggel, hogy sokszor nem kiszámítható az az idő, amíg jön a vonat. (…) Ha a vörös jelzése után húsz másodperctől másfél-két percig is terjedhet az az idő, amíg a szerelvény megérkezik, akkor úgy lesznek vele az autósok, hogy majd ők eldöntik, hogy melyik eset lehet. Tehát nem feltétlenül a sürgősség az, ami mindig szerepet játszik, hanem egész egyszerűen az a tény, hogy nem szeretünk akadályoztatva lenni” – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: mivel folyton sietnünk kell, folyton sürgetve vagyunk, sokszor csak azt tartjuk elfogadhatónak, ha a számunkra megfelelő ütemben halad a forgalom.

Baleset-megelőzés

Zerkovitz Dávid szerint a MÁV által is indított kampányok rendkívül fontosak, és lényeges elemét képezik azoknak a progresszív akciósorozatoknak, amelyek az ilyen balesetek visszaszorítását célozzák. Enélkül nem működik a dolog, vagyis

tudatosítani kell a járművezetőkben azt, hogy mik a valós tények, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy az ő észlelési képességük nem arra van kitalálva evolúciósan, amit ez a helyzet időnként megkíván,

de nagyon sok egyéb más része is van. A megelőzésben részt kell azonban vennie a szülőknek is, amikor a gyermek autót vezetni tanul, részt kell vennie az iskolának, amikor a fiatal elkezd önállóan közlekedni – mondta. De nemcsak a KRESZ-t, hanem közlekedési viselkedést is kell tanítani, felhívva a figyelmet az észlelési és kockázatvállalási tényezőkre.

Ugyanakkor a hatóságoknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket. Zerkovitz Dávid felhívta a figyelmet: a környező országokban már sikerrel használják azokat az átalakításokat – fél sorompó helyett teljes vagy dupla sorompó, felnyíló útakadályok, stb. – amelyek bármi is történik, meg fogják állítani a járművet. Nálunk viszont lenne még mit fejleszteni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×