Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dobrev Klára
Nyitókép: Facebook / Dobrev Klára

Dobrev Klára a 4. részhez ért

Dobrev Klára közzétette a Szőlő utcai javítóintóintézetről szóló videósorozatának 4. részét, melyben a volt nevelő arról beszélt, hogy bár az intézetben élő gyerekeknek megvolt a joguk ahhoz, hogy az ügyészséghez forduljanak, ha bántották őket, a gyakorlatban ez mégsem így működött.

A DK-s politikus elmondta: ha valamelyik gyerek nem bízott a vezetésben, akkor megtehette, hogy levelet írt az ügyésznek, hiszen az intézetben van egy ügyészi panaszláda, a falra szerelt, zárt postaládába bedobott leveleket pedig elvileg csak az ügyész nézhette meg. A gyakorlatban azonban arről keringtek pletykák, hogy Juhász Péter Pál, az intézet volt vezetője kivette a bedobott leveleket, az egykori dolgozó elmondása szerint volt, hogy ki is adták a nevelőknek, hogy a gyerekek ne írjanak az ügyésznek, vagy ha írnak, a levél Juhász Péterhez kerüljön.

A volt igazgató valójában vissza is nézhette a felvételeket, így azt is láthatta, hogy ki dobott be levelet a panaszládába, hiába volt anonim a levélküldés - emlékeztetett a videóban Rónai Sándor, akit a botrány kitörése után a DK képviselőivel körbevezettek az épületben. Az egykori nevelő azt is elmondta: nem tudott arról, hogy bármelyik panasz valaha is eljutott volna az ügyészhez.

"Az ügyészség hasonlóan asszisztált a Szőlő utcai botrány eltussolásához, mint minden más állami szervezet, így azonnali válaszokat várunk a legfőbb ügyésztől: Kik voltak azok az ügyészek, akiknek a Szőlő utcai ügyeket kellett volna kivizsgálniuk? Hány panasz érkezett az elvileg zárt ládából az ügyészségre, és miért tussolták el ezeket? Kaptak-e telefont felülről, utasítást az akkori legfőbb ügyésztől, Polt Pétertől, hogy ezeket az ügyeket eltussolják? Vizsgálták-e, hogy a gyerekek szabadon írhattak-e ebbe a postaládába, ami elvileg az utolsó menedékük lett volna? Ha nem vizsgálták, miért nem? Azonnali válaszokat várunk a legfőbb ügyésztől!" - zárta a videót a DK elnöke.

Az MTI ezt a hírt a Nemzeti Közleménytár oldalán adta ki, azaz ezeket nem szokták szerkeszteni, tartalmáért a közlő felelős.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×