Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
332.22
bux:
120962.76
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash

Kimondhatják a halálos ítéletet a budapesti telefonfülkék jelentős részére

A 410, Budapesten még álló nyilvános telefonállomás közül némelyik mára nem más, mint nyilvános vécé. A Magyar Telekom is megszólalt az ügyben.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésben, hogy a feleslegessé vált budapesti telefonfülkéket bontsák el, azok ugyanis szerinte már csak – egy jogi lehetőséget kihasználva – reklámfelületként vannak jelen.

Azonban ezt végrehajtani nem lesz egyszerű, mivel – mint az RTL összeállításából kiderül – a hírközlési törvény szerint lakosságarányosan meghatározott számút kötelező üzemeltetni.

A riport szerint egy 2017-ben a csatornán bemutatott, VIII. kerületi telefonfülkét már akkor is nyilvános vécének használtak az arra járók, és a környékbeliek akkor már három éve sikertelenül próbálták elbontatni.

A telefonokat le is szerelték, de a fülkék maradtak, az állapotuk pedig azóta is csak pusztult.

Erre reagál Vitézy Dávid javaslata, aki szerint az is probléma, hogy a reklámfelületek után ráadásul pénzt sem lát Budapest, de egyébként sem érdek a közterületi reklámot szaporítani.

A jogi kiskapuról szólva elmondta, a telefonfülkékre éppenséggel pont nem kell közterület-használati engedélyt kérni, csakhogy ezek a fülkék már nem telefonfülkék; a Nagykörúton a forgató stáb 200 méteren belül négy ilyet is talált, igaz, a dupla fülkékben egy oldalon volt, hogy megvolt még a készülék – egy figyelmeztető táblával, hogy csak segélyhívásra használható. Erre azonban Vitézy Dávid úgy reagált, hogy vészhívásra ma már senki nem használ telefonfülkét, főleg nem olyat, amely kártyával működik, mivel kártyát már nem is lehet kapni.

A politikus szerint a bontás a szolgáltató kötelezettsége lesz, ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot. Ha ennek többszöri felszólításra sem tesz eleget, a főváros bírósági döntés alapján eltávolíthatná azokat.

A Magyar Telekom is a hírközlési törvényre hivatkozott, amely előírja, hogy 4000 emberenként kell legalább egy nyilvános telefonállomás. Budapesten 410-et üzemeltetnek, ezekről havonta átlagosan 40 hívás indul.

Frissítés

A Magyar Telekom cikkünk megjelenése után közölte: a vonatkozó határozat értelmében négyezer fő feletti településeknél (így Budapesten is) minden megkezdett négyezer lakosonként legalább egy darab, segélyhívás indítására alkalmas berendezést köteles működtetni a szolgáltató. Ezt a kötelezettséget a Magyar Telekom részben a régen nyilvános telefonként működő telefonokkal biztosítja: készülékeit országszerte oly módon alakította át, hogy azok augusztus elseje óta kizárólag díjmentes segélyhívás lebonyolítására alkalmasak.

Augusztus 1-je óta a telefonkészülékekkel ingyenesen, telefonkártya vagy pénzérme használata nélkül lehet hívni a 104, 105, 107, 112 segélyhívó számokat. A nyilvános készülékekről havonta átlagosan egy segélyhívást indítanak.

A cég közölte továbbá, hogy ezzel párhuzamosan a vállalat az egyetemes szolgáltatási területein található telefonfülkék helyén

új, segélyhívás indítására alkalmas berendezések telepítését is megkezdte.

Ilyen modern, esztétikus berendezésekkel találkozhatunk már városszerte több helyen, pl. a III., IV., IX. kerületben is. Ezeknél a berendezéseknél a rajtuk található gomb megnyomásával a készülék automatikusan a 112-es telefonszámot tárcsázza, tehát csak a mentők, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi szervek hívására szolgálnak.

„A Magyar Telekom törekvése a Fővárosi Közgyűlés döntésével összhangban áll: a rossz állapotban lévő nyilvános telefonfülkéket fokozatosan az előbb említett modern, segélyhívásra alkalmas berendezésekre cseréli” – írták.

Emellett a Telekom folyamatosan dolgozik a telefonfülkék tisztántartásán is: éves szinten közel 400 millió forintot költ a fülkék fenntartására, takarítására.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×