A klímaváltozás a városi erdőket sokkal gyorsabban és érzékenyebben érinti, mint más erdőterületeket, növényeket és fajokat, ezért a Pilisi Parkerdő szerint már most olyan fafajokat kell ültetni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a 30-50 év múlva várható körülményekhez, továbbá fokozni kell az erdők biodiverzitását. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője az InfoRádióban azt mondta, a fővárosban a klímaváltozás hatásai speciális jelleggel jelentkeznek, és az erdők védelme érdekében muszáj reagálni a különböző folyamatokra. Mint fogalmazott, már maga a nagyvárosi környezet is hatalmas terhelést jelent az erdők számára, és az éghajlatváltozással együtt még hamarabb mutatkoznak meg az aggodalmat keltő tünetek.

Rittling István úgy fogalmazott, a főváros tulajdonképpen egy hőszigetet képez a hatalmas beépített területekkel, amelyek a betonfelületeken keresztül rendkívül gyorsan és nagyon magas hőmérsékletre felmelegszenek, ami hatással van a közelben lévő erdőterületekre. Ha pedig az átlagoshoz képest tartósan magasabb a hőmérséklet, a párologtatás is sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Ez azért nagy probléma, mert Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, amelyen elvezetik a vizet, így

folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami egyébként a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását.

A fák pedig nyaranta egyre rosszabbul tűrik a nagy meleget és a szárazságot.

Az erdészetvezető nagyon fontosnak tartja, hogy legyen jól megalapozott jövőkép, ami alapján világossá válik, hogy mire kell felkészülni. A Pilisi Parkerdő az Erdészeti Tudományos Intézettel együttműködve különféle klímaszcenáriókat dolgozott ki arra, hogy milyen állapotok, körülmények lehetnek fél évszázadon belül, és ezekre hogyan kell reagálni. Arra számítanak, hogy a következő évtizedekben még az elmúlt években tapasztaltnál is jóval melegebb, szárazabb klíma lesz, ami a fővárosi erdőterületeket is jelentős mértékben érinteni fogja. Rittling István elmondta: várakozásaik szerint a pesti oldalon az eddigi erdősztyepp helyére valószínűleg sztyepp klíma fog bevonulni, és erre gondolva kell telepíteni fafajokat. Mint fogalmazott, a most vagy a közeljövőben ültetett facsemeték fogják „erdőként szolgálni” a főváros lakosságát 30-50 év múlva, ezért nem mindegy milyen elképzelések mentén végzik a telepítéseket.

Az erdészetvezető kitért arra is, hogy a budapesti erdők „történelmi nyomokat viselnek magukon”, a pesti oldalon például első- és másodgenerációs, mesterségesen telepített erdők találhatók, míg a budai oldalon a második világháború idején nagyon jelentős tarvágások történtek, ami után sarjaztatott erdők jöttek létre a területen. Ebből kifolyólag nagyon fontosnak tartja az erdők természetességének védelmét, illetve fokozását, mert ez által lehet „javítani az erdők egészségét”.

Ha pedig erősödik az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lesznek a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.

Rittling István hangsúlyozta: a fővárosban az erdő teljesen mást jelent a lakosság számára, mint vidéken. Mint mondta, Budapesten egy főre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, így sokkal erősebb a kötődés az erdőkhöz. Ebből adódóan a városi erdőket más módon kell kezelni. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője szerint a fővárosi erdőkezelésben kétmillió lakos szempontjait kell figyelembe venni. „Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az első az erdő mint természetes rendszer, melynek a szabályait nem tudjuk felülírni, de a lakosság igényeit, érdekeit is minél inkább igyekszünk érvényesíteni az erdőkezelésünkben” – magyarázta Rittling István.