Infostart.hu
eur:
379.45
usd:
321.95
bux:
125648.54
2026. február 24. kedd Mátyás
A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. szeptember 22-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Rendkívüli ülésen vitáztak a veszélyhelyzet meghosszabbításáról

A háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását kéri a kormány az Országgyűléstől. Az indítványt rendkívüli ülésen vitatta meg a parlament. A kormánypártok támogatják a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ellenzék szerint viszont a rendkívüli jogrend létezését eddig sem indokolta semmi.

Orosz-ukrán háború még mindig tart, ezért a háborús veszélyhelyzetre továbbra is szükség van a gazdasági hatások és a menekülthelyzet kezelése érdekében - mondta előterjesztői expozéjában kedden a parlamentben Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

„A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint három és fél éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát” – ecsetelte.

A háborús veszélyhelyzetet újabb 180 nappal hosszabbítják meg – jelezte az államtitkár.

„Az Alaptörvény 15. módosítása eredményeképpen 2026. január 1-től a kormány kizárólag a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott felhatalmazással függesztheti fel egyes törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől. A törvényjavaslat ezen alaptörvényi rendelkezésekhez kapcsolódva tartalmazza azt a felhatalmazást, amely szükséges ahhoz, hogy a kormány a speciális rendeletalkotási hatáskörét gyakorolhassa. A felhatalmazás a veszélyhelyzet idejére szól, tehát a különleges jogrendi rendeletalkotási hatáskör e felhatalmazás alapján a kormány 2026. május 13. napjáig általános jelleggel gyakorolhatja.”

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy

a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér, hiszen az Országgyűlés kontrollja nem sérül, és az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni, ha a háború véget ér.

A kormánypárti felszólalók támogatásukról biztosították az elhatározást.

A fideszes Pajtók Gábor úgy fogalmazott, hogy a veszélyhelyzet nem pusztán jogi keret, hanem nélkülözhetetlen védelmi eszköz is.

A KDNP-s Simicskó István szerint is indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása. „Az orosz–ukrán testvérháború három és fél éve zajlik sok-sok áldozattal, és valóban, a humanitárius katasztrófa veszélye folyamatosan fennáll. Amíg nem ér véget a háború, nyilván indokolt ennek a veszélyhelyzetnek a fenntartása Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében” – hangoztatta.

A DK vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László szerint a kormányoldalnak kettős célja van azzal, hogy 180 nappal meghosszabbítja a háborús veszélyhelyzetet.

„Van ebben egy

hatalomátmentést célzó rész, és van egy felháborító, figyelemelterelő szándék.

Konkrétan nincs valós veszélyhelyzet Magyarországon, állítom én ezt önöknek, bármennyire ingatják a fejüket. Az elmúlt öt és fél évben ez a rendeleti kormányzás azt jelentette, hogy a Fidesz kénye-kedve szerint félre tudta tenni a parlamentet mint ellenőrző intézményt, félre tudta tenni a törvényeket, és a neki kellemetlen politikai ügyekben olyan döntéseket tudott hozni, ami az ő politikai érdekeit szolgálta. Ez az újabb 180 nap akkor fog lejárni, amikor már túl leszünk minden valószínűség szerint a következő parlamenti választáson, és ez a kormány megbukott. Tehát ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány - bukása után - még egy hónapig veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást tud megvalósítani ebben az országban. Ez az önök javaslata” – értelmezte a tervet.

A jobbikos Lukács László György szerint a szomszédban dúló háború hatásainak kivédésére a normál jogrend is tökéletesen alkalmas lenne.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd emlékeztetett rá, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, ahol háborús veszélyhelyzet van, miközben a kormány azt is állítja, hogy Magyarország az unió legbiztonságosabb országa.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Negyvennél is több újdonsággal és párhuzamos technológiákkal fordul rá a következő évekre a Mercedes

Negyvennél is több újdonsággal és párhuzamos technológiákkal fordul rá a következő évekre a Mercedes

A márka fennállásának 140. évfordulóját ünneplő Mercedes-Benz történetének egyik legintenzívebb időszakára készül, amelynek keretében 2027-ig több mint negyven újdonsággal frissíti radikálisan a modellpalettáját. A stabil pénzügyi háttérre és a növekvő árbevételre támaszkodva a gyártó tudatosan párhuzamos hajtáslánc-stratégiát követ, így az elektrifikáció mellett a belső égésű motorok fejlesztése is hangsúlyos marad, hogy a vásárlók valós igényeik szerint választhassanak technológiát. A magyar ipar szempontjából is kiemelt jelentőségű termékoffenzíva részeként érkezik a Kecskemétben készülő elektromos GLB, valamint a technológiai megújulást jelképező, több ezer új alkatrésszel frissített S-osztály is. A márka nemcsak a prémium szegmensben elért kiemelkedő piaci részesedését kívánja megőrizni, hanem a globális eladások kétmillió darabos szintjének stabil visszaépítését is célozza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×