Orbán Viktor szerint az uniós országvezetők többsége továbbra is egy háborús tervet támogat, melyet először most fejtettek ki részletesen, meghatározták Európa céljait és azok elérésének módját. Van az asztalon egy európai háborús stratégia, erről még csak beszéltek, bemutatták a "háborús terveket". Nekünk viszont béketervünk van.

"Két megközelítés van, az egyik oldalon vagyunk mi, a szlovákok nem voltak itt, de talán ők is nyíltan itt vannak, vannak sokan, akik a mi oldalunkon szeretnének lenni, de a többséggel vannak, és van a nagy többség, amit a nagy, méretesebb országok vezetnek, akik a következőket vallják, ez a háborús terv lényege: a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon, Oroszországot le lehet győzni, Ukrajnak épes erre, ehhez Európának minden eszközt rendelkezésre kell bocsátani, fegyvert és pénzt, illetve az ukránok ugyan nem tudják visszavenni a területeiket, de megállítják az oroszokat ott, ahol most a frontvonal van, továbbá az orosz gazdaság előbb fog kimerülni, mint az európai. Ezért egy anyagháborúra kell berendezkednünk, az oroszok is égetik a pénzt és a fegyvert a háborúban, az ukránok is, ők is még az embereket is elveszítik a háborúban, és mi is égetjük a pénzt, és ezt folytatni kell, amíg az oroszok össze nem omlanak, akkor meg van nyerve a háború" – mondta a miniszterelnök.

Szerinte ennek a tervnek két gyenge pontja van azon túl, hogy az csupán egy hipotézis, hogy mi tovább bírjuk, mint az oroszok és ezt szerinte a történelem sem támasztja alá.

• Milyen hosszú lesz a háború és meddig fog tartani?
• Mennyibe fog ez kerülni Európának?

Ezekre a kérdéseire nem kapott választ, de közben pénz kellene az EU-ban a fejlesztésekre és a modernizációra, ami nincs, hiszen "elégetik" az országok Ukrajnában. Ezzel Orbán Viktor szerint csak az amerikaiak járnak jól, mert "mi odaadjuk a pénzt, ők meg ide a fegyvert".

A magyar kormány szerint csak diplomáciai megoldása van ennek a háborúnak, tárgyalni kell, de nem "Amerika kisöccseként", hanem önállóan, EU-ként, saját agendával. "Ez most egy kisebbségi terv" – jegyezte meg.

Később szóba került Orbán Viktornak a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott éles nyilatkozatváltása, amelynek kapcsán az unión belüli feszültségekről a kormányfő kijelentette: "Ez egy idegharc, de a magyarok nem akarnak háborúba menni, se fegyvert, se katonát, se pénzt nem akarunk küldeni, helyette

meg akarunk állapodni az oroszokkal nemcsak Ukrajnáról, hanem egy átfogó európai biztonsági építményről, mi ebben vagyunk érdekeltek".

Kifejtette, hogy bár a svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarországot nyomás alá kell helyezni, de nem érti, hogy miért.

"Ők akarnak valamit, mi nem. Jogunk van megakadályozni. A magyarok nem akarnak egy integrációs formában lenni az ukránokkal, sem az unióban, sem a NATO-ban. Azt akarják, hogy támogassuk, segítsük őket, a hogy tudjuk, de

a magyarok sorsát nem kell összekötni az ukránokéval, akik háborúban élnek, azt sem tudjuk, hol vannak a keleti határaik, elvesztették a területük ötödét.

Egy ilyen összekötés nekünk nem jó, ezzel mi csak veszítünk" – szögezte le. Úgy látja, hogy az ukránoknak az a céljuk, hogy Magyarországot, Európát és Amerikát is belevigyék a háborúba, mert egyedül nem tudják megnyerni, azonban ez ellentétes a magyar érdekekkel.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az uniós vezetők mostani megbeszéléseinek volt értelme, nagyon sok gondolat került elő, de döntéshozatalra majd október végén kerülne sor egy miniszterelnöki plenáris ülésen, most inkább csak a politikai döntések előkészítése zajlott. Elmondása szerint az ő gondolatait nem igazán fontolták meg, a többség van győződve arról, hogy igaza van. "Háborús tervük van arra, hogyan kell legyőzni Oroszországot. Ők nem álltak orosz megszállás alatt. Mi tudjuk, milyen az, de ők nem voltak, ezért nagy étvágyuk van, hogy a fronton legyőzzék az oroszokat. Távoliak az álláspontok" – összegzett.

Arra a kérdésre, hogy a kormány fél-e Oroszországtól, azt válaszolta, hogy Magyarország az EU-hoz és a NATO-hoz tartozik, ezek erősebbek, mint Oroszország, ezért nem félnek a magyarok Moszkvától.

Kiderült még a kormányfő válaszaiból, hogy az előkészítés bár zajlik, még nincs olyan szinten, hogy egy magas szintű ukrán-magyar találkozó létrejöhessen.

Orbán Viktor megbeszélést folytatott a kőolajszállításról a horvát kormányfővel, amit "eszkalációs megbeszélésnek" nevezett.

"Ez nem jó, felszaladtak a pulzusok, pedig mindig baráti országok voltunk, Horvátország a magyarok szívében egy sajátos helyen van, 800 év közös történelem... Vannak viták, ezeket meg kell oldani, de nem szabad eszkalálni a konfliktust, ezért abban maradtunk, hogy hűtsük a kedélyeket" – fogalmazott.

Megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy megérdemli-e Donald Trump a Nobel-békedíjat, amire azt válaszolta, hogy „természetesen”.