Áder János azt mondta, a környezet mesterséges átalakításának 99 százaléka az elmúlt 200 évben történt meg, az ipari forradalomtól kezdődően az emberek cselekedeteinek következtében csökkent a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség.

A volt államfő szerint ezt tíz faktor váltotta ki: az emberiség létszámának növekedése, az urbanizáció, a térhasználat, a fakitermelés, a monokultúrás mezőgazdaság, az invazív fajok megjelenése, a túlfogyasztás, a növekvő mennyiségű hulladék, a lég-, víz- és talajszennyezés, valamint a klímaváltozás.

Áder János felhívta a figyelmet arra, ha nem figyelünk oda a minket körülvevő természetre, ha nem óvjuk azt, akkor olyan hibákat követhetünk el, amelyek később nemcsak a környezetre, hanem ránk, emberekre is visszahathatnak negatívan.

A vízgazdálkodásról szólva elmondta, 1800 körül a történelmi Magyarország területének 30 százalékát borították vizes élőhelyek, az elmúlt években pedig csaknem 600 tó száradt ki a Tiszántúlon, valamint 37 olyan vízfolyás volt hazánkban, ahonnan hosszabb vagy rövidebb időre eltűnt a víz a közelmúltban, ami korábban nem volt jellemző Magyarországra.

Hozzátette, a klímaváltozás és a korábbi helytelen vízgazdálkodás komoly gondokat okoz, és elképzelhető, hogy kiszáradhat akár a Velencei-tó vagy a Balaton is. Míg korábban a folyók szabályozása volt a legfontosabb feladat a vízgazdálkodásban, a mai generációk legfontosabb feladata az, hogy miként tudják a vizeket megtartani - hangsúlyozta Áder János.

A volt köztársasági elnök a termőföld fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a földi fajok nagyjából negyede a talajban él, és egy grammnyi talajban elképesztően sok életet lehet találni, ha azt nem bolygatják, mérgezik, vegyszerezik feleslegesen, és megfelelő módon gazdálkodnak rajta.

A talajban élő fajok 35-40 százaléka a felső 25 centiben él, ezért van jelentősége annak, hogy milyen módon gazdálkodnak rajta - tette hozzá, majd azt mondta: a nehéz mezőgazdasági gépek használata ronthatja a talaj minőségét, a vegyszerek pedig ölik a talajban élő élőlényeket.

Áder János a biodiverzitás megőrzését szolgáló megoldásként, lépésként megemlítette a csaknem egymillió hektárnyi területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot, a Vizet a tájba programot, a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, a fásítási programokat, valamint azt az ENSZ-egyezményt, amely szerint 2030-tól a tengerek és óceánok egyharmadát védett övezetté nyilvánítják.

A volt államfő az előadásában Edward O. Wilson amerikai biológus szavait idézve kiemelte: "a biológiai sokféleség a legértékesebb, de legkevésbé megbecsült erőforrásunk".