Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash

Robbanások a Balatonnál, kinek van igaza?

Balatonlellén folyamatosan hallani a hangágyúk durrogását, holott sok helyi szerint egyéb módszerek is lennének a seregélyek távol tartására.

A balatoni városban folyamatos durrogtatás hallható. Néhány jeles borász százak, ezrek életét keseríti meg, miközben néhány helyi szerint vannak más módszerek is a seregélyek elűzésére, mint a hangágyú – írja a sonline.hu.

A tősgyökeres balatonelleiek megértőbbek, azonban a turistákat és a nemrég beköltözötteket határozottan zavarja a zaj. Egy, a Kishegyhez közel élő lakos a megyei portálnak azt mondta, már hozzászokott, este is tud mellette aludni. A betelepülőket viszont az őrületbe kergeti – állítja a férfi. Hozzáteszi,

„egy nagyvárosban a gyakori szirénázás jobban zavarná”.

Egy másik férfi, aki pár éve vett házat a városban, úgy fogalmazott a lapnak, hogy „néhány jeles borász százak, ezrek életét keseríti meg, miközben vannak már halk módszerek a seregélyek távoltartására, például a lézer”.

Balatonlelle polgármestere, Felházi Miklós szerint a borászok szíve összeszorul, mikor megjelennek a fekete felhőként kavargó seregélyek, hiszen rövid idő alatt elpuisztítanak mindent, amiért a gazdák egész évben dolgoztak. Szerinte természetes, hogy védekezni szeretnének a madarak ellen, hiszen a megélhetésük múlik rajta. A településvezető megkérte a jegyzőt, nézzen utána a jogi helyzetnek, hogy lehetne szabályozni.

A hivatalos álláspont szerint azonban a termény védelme fontosabb, mint az, hogy valakit zavar-e a zaj.

Mint mondta, annyit tehetnek, hogy a hangágyúzó borászokat megkérik, éjszaka ne üzemeltessék folyamatosan a berendezést, mert olyankor a madarak is alszanak. A polgármester leszögezte: azt pártolja, hogy az emberek nyugalmát meg kell teremteni, de jogilag nem tud fellépni a hangágyúk ellen, erre csak a kormányhivatalnak lenne lehetősége.

A XXI. században találni más megoldásokat, hallott napelemes módszerről, vagy arról, hogy vadmadarakra emlékeztető lufikat eregetnek fel – sorolta. Az is lehetséges, hogy hálóval lefedjék a szőlőültetvényeket, de több hektáros területen az nagy munka. Összességében egy új megoldás megtalálásához több idő, több energia és több pénz kellene, bár az is előfordul, hogy egy lellei szőlésznél csősz járkál és elriasztja a madarakat.

A hangágyúzás nem engedélyköteles és bejelenteni sem kell,

ám az, hogy valami nincs egnedélyhez kötve, nem jelenti azt, hogy szabadon lehet csinálni mindenki más kárára – idézi a megyei lap a lakasjogasz.hu-t. A polgári jog ismeri a szükségtelen zavarás, és a jogági jogellenesség figyelmét. Eszerint az, amit más jogszabály megenged vagy nem tilt, nem jelenti azt, hogy polgári jogilag ne lehetne keretek közé szorítani vagy következményt alkalmazni miatta.

Felidézték a Kúria egy korábbi döntését, miszerint hangágyúzni akkor szabad, ha nem zavar másokat.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×