Idén nyáron sem múlt el hét anélkül, hogy ne került volna elő a kérdés: hányan vannak a Balatonnál, és mennyit költenek a vendégek? A strandáraktól kezdve a szállásfoglalásokon át egészen a büfék és éttermek forgalmáig mindenki figyeli, mennyire pezseg a régió. De mi a helyzet valójában a régióban?

Az economx.hu a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) balatoni régióvezetőjét kérdezte.

„Minden évben már-már 'divat' az itthoni közbeszédben a Balaton turisztikai adatain csámcsogni. Szezon előtt, közben és után is. Sokszor elgondolkodtam, hogy miért ez a turisztikai térség a legfőbb terepe annak, hogy a magyarok miként tudnak egymás nehézségén kárörvendeni. Mintha örülnének annak, ha valami nem működik jól, vagy nem tökéletes. Emellett persze van a másik oldal is, a sikerhíradások: legyen bármilyen a gazdasági eredmény, akkor is rekord színben tüntetik fel a balatoni turizmust. Egyik sem jó. Mindegyik a maga módján káros” – nyilatkozta Forsthoffer Ágnes.

A MSZÉSZ balatoni régióvezetője úgy véli, a felszínes számháború mögött rendre elmaradnak a mélyebb elemzések, és főleg maga az ember. Azok az emberek, akik minden tiszteletet megérdemelnek, hiszen egy rendkívül nehéz pályán éjjel-nappal dolgoznak azért , hogy mások kellemesen pihenjenek. Nincs hétvégéjük, ünnepük, nyári szabadságuk – tette hozzá. Forsthoffer Ágnes szerint rendszeresen az éttermeken és a szállodákon verik el a port, hogy biztos átvágják, becsapják, lehúzzák az embereket.

Tavaly is meglehetősen megosztott volt a szakma azzal kapcsolatban, hogy sikeres volt-e a balatoni nyár vagy sem. A MSZÉSZ szerint 30 százalék körül visszaesés volt tapasztalható, míg az MTÜ szerint 2-5 százalék.

„Szakmán belüli beszélgetésekből azt éreztem, hogy

a vendéglátóhelyek, borászatok és a kisebb panziók, apartmanok nem igazán voltak elégedettek – csökkenő fogyasztást, gyengébb vásárlóerőt érzékeltek. Mi, szállodai oldalról nagyjából hoztuk a megszokott foglaltságot:

nem volt nagy visszaesés, sem kitörés. A kihasználtság egyébként a csúcs augusztusi hónapban a 3- és 4 csillagos házaknál átlagosan 80 százalék körül mozog”

– mondta Forsthoffer Ágnes.

A szakember szerint nem célszerű külön kiemelni és referenciaként közölni például olyan adatot, hogy a bevétel hány százalékkal nőtt, mert ez nem igazi értékmerő. A nagy kérdés az, hogy a térség tud-e eredményességben növekedni, tud-e fejlesztésekre félretenni, vagy csak túlél? A vendégszám is relatív: lehet, hogy sokan voltak, de kevesebbet költöttek.

A számok mögé kell nézni – hangsúlyozta a szakember.

A régióvezető a nyári hónapokban elért átlagárakat nem igazán tudja pozitívan értékelni. Az áremelés lehetősége érdeklődés hiányában gyakorlatilag elmaradt. Az árak több helyen a tavalyi szint alatt voltak.

„Árat emelni nem azért szeretnénk, mert ez a „szokás”, hanem mert gazdálkodnunk kell. Amíg a költségeink fokozatos ütemben növekednek, addig nem érzünk stabilitást. A mi szektorunk akkor tud igazán örülni, ha az egész gazdaság örül” – mondta.

Most nincs gazdasági növekedés, ami ennek a szabadidős költésekből élő szektornak sajnos nem kedvez. Ez tény. Nehéz anyagi helyzetben minden fogyasztó ezen a tételen spórol először, nem például az étkezésen

– hívta fel a figyelmet a nehézségekre.

A MSZÉSZ régióvezetője emlékeztetett, hogy továbbra is nehéz a munkaerőpiaci helyzet. Az ország vendéglátósainak nagy része már nem itthon dolgozik. Az egyre felhíguló munkaerőpiac miatt kevesebben tudnak igazán minőségi szolgáltatásokat nyújtani, és a bérek is nagy mértékben emelkednek a munkaerőpiaci kínálat szűkülése miatt.

„Ki kell mondani, hogy a szektorunknak szüksége van külföldi vendégmunkásokra”

– húzta alá, majd hozzátette, a költségeket tervezni és kordában tartani szinte lehetetlen küldetés.

Forsthoffer Ágnes úgy fogalmazott, meglehetősen nehéz megélni, hogy

a Balaton a belföldi vendégek számára egy 1 vagy 2 napos desztinációvá vált, a belföldi vendégéjszakák száma a forgalom mintegy 75 százalékát teszi ki.

Ezen felül nyáron is nagyon érezhető a hétköznap és a hétvége közötti különbség. A kereslet ingadozása komoly fejtörést okoz az üzemeltetőknek. Egyik nap teltház, mert éppen zajlik egy jó rendezvény a településen, másik nap pedig alig van vendég.

Ez az egész évre jellemző a Balatonnál, nemcsak a nyári hónapok alatt. A szakember hangsúlyozza, emiatt kiemelten szükség van a rugalmas és legális foglalkoztatási lehetőségekre, úgy mint az egyszerűsített foglalkoztatás, lehetőleg racionális korlátozásokkal.

Siófok térsége idén esténként gyakorlatilag élhetetlen volt. Az elmúlt 30 év legnagyobb árvaszúnyog rajzásának lehettek tanúi a helyiek és az éppen ott nyaralók. Esténként nem lehetett kint ülni a teraszokon, a víz – nem lehet szebben mondani – gusztustalan volt, és számos vendéglátóhely bezárt este 7-kor mert nem voltak emberek, mindenki behúzódott az apartmanjába.

„Sajnos az árvaszúnyog-helyzet bizonyos településeken valóban okozott kellemetlenségeket. Az északi parton ez a probléma nem volt súlyos, de a déli partszakaszról magam is láttam döbbenetes videókat. Remélem hosszú távon nem alakul ki miatta olyan negatív imázs, mint amit annak idején az angolnapusztulás okozott. Nem vagyok biológus, de tudjuk, hogy megvan az oka az ő elszaporodásuknak. Én mindenképp megnyomnám a vészcsengőt a döntéshozóknál azért, hogy a turisztikai fejlesztéseknél, beruházásoknál elsődleges szerepet kell adni a fenntarthatóságnak. Ezt nem fogjuk ezt megúszni. Mert a természet nem hazudik. Nekünk, sokaknak itt a térségben pedig a megélhetésünk függ tőle” – mondta Forsthoffer Ágnes.

A szakember hozzátette, nagyon bízik abban, hogy a térség nem lesz mindig számháborús helyszín, és az ottani nehézségeket és sikereket korrekten értékelve, közösen tudnak dolgozni azon, hogy a Balaton évről évre jobb perspektíva legyen.