Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
331.92
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Patrióták kora - Magyarország és a brüsszeli bürokrácia vitái címmel a tihanyi Tranzit fesztiválon 2025. augusztus 30-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Bóka János a Tranziton: terveink vannak Európával és az unióval

A Fidesz–KDNP győzelme nem csak a magyar embereké, hanem egész Európa győzelme lesz jövőre – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Bóka János a Patrióták kora – Magyarország és a brüsszeli bürokrácia vitái címmel tartott előadásában kijelentette: a patrióták kora nem a jövő, nem egy terv, nem egy vágy, hanem ez a jelen, és „el fogjuk foglalni Brüsszelt”.

Azt mondta, a kormánypártok erős és sikeres Európát szeretnének, erős és sikeres nemzetekkel, nem pedig a nemzetek ellenében. Hozzátette: „terveink vannak Európával és az Európai Unióval”.

Kiemelte, a konzervatív közösség számára a nemzet érték, így magyarnak lenni is érték, a magyarság létének és megmaradásnak záloga pedig egy szuverén Magyarország léte. A 2026-os választás tétje egyértelműen az, hogy Magyarországnak nemzeti szuverén kormánya vagy brüsszeli bábkormánya lesz - szögezte le a miniszter.

Bóka János előadásában egy sziklához közelítő gályához hasonlította az Európai Uniót, ahol evezősként az egyetlen túlélési stratégia az, hogy megpróbálja meggyőzni a kapitányt és a kormányost, haladjanak más irányba, vagy esetleg meggyőzve a többi evezőst, leváltja a kapitányt, lassítja az időt, és biztosítja azt, hogy a hajó ne térjen le a jó útról.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós tagságának nincs alternatívája. Hozzátette, a magyar stratégiai érdekek érvényesítésének két alapvető pillére van: legyen egy olyan közösség, egy biztonsági együttműködési szervezet, amely Magyarország biztonságát garantálja, valamint ha van egy egységes európai piac, akkor a magyar gazdaságnak - amely külföldi tőkére és külföldi technológiára is szorul - az egységes belső piachoz teljes és feltétlen hozzáféréssel kell rendelkeznie.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy „Európa beteg embere ma az Európai Unió”, és az EU betegsége miatt szenvednek a tagállamok. Példaként megemlítette az EU három legnagyobb gazdaságát, a németet, a franciát és az olaszt, amelyek válságba kerültek.

„Európa megaláztatásának évszázada megkezdődött”, „krónikus és akut betegségek gyötrik” – hangoztatta a tárcavezető. Krónikus betegség a versenyképesség hiánya, a stratégiai autonómia hiánya, az európai társadalmak szerkezetének teljes és visszafordíthatatlan átalakulása, akut betegségek pedig a migrációs válság, a Covid-járvány és az abból kialakuló gazdasági válság, valamint az orosz-ukrán háború – részletezte Bóka János.

A miniszter szerint Brüsszel „gyógymódja” erre az, hogy „az akut betegségeket alakítsuk át krónikus betegségekké”, valamint „ne orvosságot, hanem mérget vegyünk be”. „Mi ezt nem akartuk”, de „Brüsszel elkezdett keresni valakit, aki helyettünk is akarta" - utalt ezzel Bóka János Magyar Péterre, majd hozzátette: a brüsszeli program végrehajtásának mindig megvoltak és meg is lesznek az emberei.

Szólt arról is, hogy a kormány Európa változásáért dolgozik, de nem jó, ha egy szuverén tagállamnak a kormányzási időszakban erőforrásainak jelentős részét arra kell fordítania, hogy az EU elhibázott döntéseit kezelje, vagy annak hatása ellen próbálja megvédeni a polgárait. Az európai együttműködésnek, pont ellenkezőleg, hátszelet kellene biztosítania a tagállamoknak - jelezte.

Bóka János emellett botrányosnak nevezte azt is, hogy egy választási időszakban egy nemzeti kormánynak az erőforrásai jelentős részét arra kell fordítania, hogy „brüsszeli bábokkal” küzdjön.

Kiemelte: Európa ennél többet érdemel, az Európai Unióban változásra van szükség mivel az elmúlt 1,5-2 évtizedben az EU azokra a stratégiai kihívásokra, amelyekkel szembesült, sorozatosan mindig rossz válaszokat adott. Elképzelhető, hogy azt akarják, ne a tagállamok erősödjenek meg, hanem az európai intézményrendszer - fűzte hozzá.

A magyar kormány ennek a változásnak a „katalizátora”, és aki ellene dolgozik, az a változás ellen tevékenykedik, ha pedig nincs változás, akkor Európának vége - figyelmeztetett a politikus. Nem mindenki ért egyet a kormánnyal, de a politikája előnyeit azok is élvezni fogják, akik nem rá szavaznak, a brüsszeli tervek pedig még azokat is sújtanák, akik támogatják azt.

Az orosz–ukrán háborúról a tárcavezető azt mondta, az EU saját háborúként tekint rá, úgy gondolják, hogy Ukrajna uniós tagsága erősítené a kontinens biztonságát, de véleménye szerint az EU nem lesz képes elvinni a békét Ukrajnába, viszont ezzel a lépéssel elhozná a háborút Európába.

Címlapról ajánljuk

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×