Infostart.hu
eur:
374.98
usd:
317.46
bux:
127083.87
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Unsplash

Kőrösi Csaba: sürgős változtatásra lenne szükség, különben elfogy a vizünk

Összességében csökken a könnyen elérhető édesvíz mennyisége a világban, miközben növekszik a népesség és az élelmiszer-előállítás igénye – hívta fel a figyelmet. alegsúlyosabb problémára az InfoRádióban Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés korábbi elnöke.

Riasztó ütemben fogyatkozik bolygónk édesvízkészlete – állapította meg az Arizonai Egyetem nemzetközi kutatócsoportja a NASA egyik programjának segítségével. A friss kutatás szerint bolygóátalakító folyamat zajlik, amelyet a szakemberek kontinentális kiszáradásnak neveznek. A klímaváltozás, a gleccserek olvadása és a talajvíz túlhasználata miatt egyre több édesvíz áramlik a tengerekbe. Ez nemcsak a vízellátást fenyegeti, hanem gyorsítja a tengerszint-emelkedést is.

A Földön körülbelül 1386 milliárd köbméter víz van, de ennek a döntő része sós víz: 96,5 százaléka a tengerekben, óceánokban van, majdnem egy százaléka más sós víz, míg a nem sós víz aránya körülbelül 2,5 százalék. Ennek a döntő része, majdnem 70 százaléka fagyott állapotban van, csaknem 30 százaléka talajvíz, és 1,2 százaléka az, ami felszíni édesvíz, de nem fogyasztható. „Ami a felszínen van édesvíz, és fogyasztható, tehát nem annyira szennyezett, könnyen elérhető, akkor sajnos

a teljes földi vízkészletnek a 0,007 százalékáról beszélünk. Ennyi az, amit jelenleg fogyasztunk, iszunk, és ami fenntartja a mi életünket”

– mondta Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója.

Az ENSZ-közgyűlés korábbi elnöke az InfoRádióban kifejtette, hogy a mai népességnél nagyobbat is el lehetne tartani ebből a vízmennyiségből. A Világbank évtizedekkel ezelőtt bevezette a vízszegénység fogalmát, azok az országok tartoznak ide, amelyekben egy főre vetítve egy évre ezer köbméternél kevesebb víz áll rendelkezésre. Most 36 ország van a vízszegénységi küszöb alatt van, a „legvízszegényebb” ország jelenleg Jordánia, 200 köbméter per fő alatt van az elérhető vízmennyiség. „A gordiuszi csomó ott van, hogy összességében csökken a könnyen elérhető édesvíz mennyisége a világban, miközben növekszik a népesség és az élelmiszer-előállítás igénye” – tette hozzá a szakember.

Az édesvíz arányának és mennyiségének csökkenését két tényező hajtja. Az egyik a klímaváltozás – felmelegedés miatt gyorsabban olvadnak a jégsapkák, a gleccserek, a permafroszt, és az édesvíz beleömlik a tengerekbe –, a másik az emberi fogyasztás. Példaként említette Kőrösi Csaba India, ahol a mezőgazdaság vízfelhasználást a talajvízből oldják meg – a fejlődő országokban jellemzően a vízfelhasználásnak több mint 70 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik –, és ez azért gond, mert ha gyorsabb a kitermelés, mint a talajvíz természetes utánpótlása, akkor elkezd csökkenni a felhasználható vízmennyiség.

Már több mint húsz éve ismert, hogy a talajban lévő víz mennyisége csökken. A jégsapkák gyorsabb olvadása miatt emelkedhet a folyók vízhozama, de ez nem lesz így évtizedes távon, ráadásul Európa legtöbb részén, így a Kárpát-medencében is inkább az a jellemző, hogy a folyók vízhozama csökken. Kőrösi Csaba arra figyelmeztetett, hogy ez egy intő jel, hogy

a rendelkezésre álló felszíni vizek felhasználásának a hatékonyságára, a tisztaságának a megőrzésére nagy figyelmet kell fordítani, mert ez létkérdése lesz egy generáción belül.

A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a változást nem lehet varázsütésre elérni, de 2023-ban az első globális vízügyi konferencián kilenc olyan területet is megneveztek, amelyen „váltóállításra” lenne szükség, és ezek alkalmazásával sokkal jobb eséllyel lehetne szembeszállni a klímaváltozással. Kőrösi Csaba ezek között említette, hogy integrált víz- és klímapolitikára lesz szükség, valamint létre kellene hozni egy globális vízügyi információs rendszert, amelynek az adatai, előrejelzései, kimutatásai nagyon sokban segítenék a vízgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást és a fenntartható gazdaság művelését a jövőben. Kiemelte az árvizeket előrejelző riasztórendszer kiépítését, valamint vízfelhasználás drasztikus csökkentését az élelmiszer-előállításban. Azt is szükségesnek tartja, hogy újragondolják a víz közgazdaságtanát, és meg kell határozni a víz értékét, ami nem merül ki az érte fizetett díjban. Úgynevezett integrált vízkészlet-gazdálkodást sürget a szakember, mert jelenleg az országok 62 százaléka nem követi ezt a gyakorlatot. Fontosnak tartja a szakértelem fejlesztését, különösen az elmaradottabb térségekben, és szükség lenne az országok közötti vízügyi együttműködésekre.

„Bár az emberiség több mint 80 százaléka olyan helyen él, ahol országhatárokon átnyúlnak a vízgyűjtő területek, ha azt megnézzük, hogy hol történik hatékony együttműködés a vízkészletek védelme érdekében, ez kevesebb, mint 20 százalék. Ha ezeket meg tudjuk változtatni, akkor a következő ötven évre megvagyunk” – mondta Kőrösi Csaba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

A washingtoni Capitoliumban magyar idő szerint szerda hajnalban tartott elnöki évértékelőn visszatérő elem volt a normalitás és a közbiztonság hangsúlyozása, amit Donald Tump szerint ő maga képvisel a leghatékonyabban – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Az Amerika-szakértő kitért arra is, miért nyúlna vissza a régi idők egyik nagy vívmányához az elnök a vámpolitikában, továbbá a novemberi félidős választások igazi tétje is szóba került.

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×