Csak néhány éve telepedtek meg újra, de máris annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy veszélyeztetik az apróvadak egyébként is csökkenő állományát – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

„Amikor a természeti értékekről, természetben előforduló fajokról beszélgettünk, általában a biológiai változatosság csökkenése, a különböző fajok elterjedési területének szűkülése jut eszünkbe. Ám emellett van egy másik jelenség is, ugyanis vannak nagyon jól alkalmazkodó fajok, amelyek nem állnak be ebbe a sorba, sőt növelik az állományukat, területüket, és akár tömegessé is válhatnak” – szögezte le Heltai Miklós.

Remek példa erre az aranysakál, a vetési lúd, az örvös galamb, a vörös róka, a gímszarvas, vagy akár korábban a vaddisznó. A szakértő megjegyezte, amikor ragadozó fajról van szó, amely az ember számára is képes károkat okozni, az mindig nagyobb konfliktust, több problémát szül, hiszen

ezek a ragadozók az ember versenytársai, és képesek hatni a környezetükre.

Vannak értékes, vadászható, de védett és nagyon fogyóban lévő fajok is, amelyek potenciális prédák, és amelyeknek az állománycsökkenése alapvetően az ember által kialakított élőhelyek rossz minőségének a következménye. Ezzel szemben bizonyos ragadozó fajok remekül alkalmazkodnak ugyanezekhez az ember teremtette körülményekhez.

Ha pedig ezek a ragadozók elszaporodnak, az ember által befolyásolt környezetnek köszönhetően negatív hatást gyakorolhatnak a prédafajokra, ami egyébként a természetes egyensúlyi állapotban nem feltétlenül fordulna elő. Heltai Miklós leszögezte:

ezért fontos, hogy ezek a ragadozó fajok vadászhatók legyenek, és így a vadgazdálkodás ellenőrzött eszközeivel korlátozni lehessen a jelenlétüket, egyszersmind védelmet biztosítani az erre rászoruló fajoknak.

Ez mind természetvédelmi, mind vadgazdálkodási szempontból fontos.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója szerint a hosszú távú trendeket nézve megalapozott lehet a vadászok azon panasza, hogy egyre csökken a vadászható apróvadak állománya. Hozzátette azonban, hogy ez nem a ragadozók számlájára írható, sokkal inkább a jelenlegi mezőgazdasági rendszer káros mellékhatásai miatt alakult ki, mert olyan élőhelyi rendszerek lettek, amelyek a kis mozgásigényű fajok, így a szürke fogoly, a fácán vagy a mezei nyúl számára kevéssé vagy egyáltalán nem élhető. Előbbi madárfaj emiatt mostanra az ország jelentős részéről ki is pusztult.