Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Limnológiai Kutatóintézet

Bezöldült a Balaton – kiderült, mekkora a baj

Bezöldült a magyar tenger – mit kell tudni a cianobaktériumokról?

Itt a nyári meleg, a Balaton vizében megjelentek az első algatelepek. A tó hőmérséklete már meghaladta a 22 Celsius-fokot, ami kedvező feltételeket teremt a különféle algafajok elszaporodásához.

Ezek a mikroszkopikus élőlények ugyan természetes részei a tó ökoszisztémájának, de egyes típusok időnként tömegesen is megjelenhetnek, ilyenkor beszélünk algavirágzásról - írja a Sokszínű vidék.

Az algák – köztük a cianobaktériumok – a tél folyamán nyugalmi állapotban, az iszapban „alusszák álmukat”, majd a meleg és tápanyagban gazdag környezet hatására újra aktívvá válnak.

Idén különösen érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók: a tó keleti részén – például a Siófoki-medencében – az elmúlt évekhez képest jóval több az alga, míg a korábban produktívabb nyugati medencékben ez a növekedés mérsékeltebb volt – számolt be a Veol.

A Balatonnal foglalkozó limnológusok szerint ez változást jelent a tó korábbi mintázataihoz képest. Míg tíz éve a Keszthelyi- és Szigligeti-medencékben akár tízszer annyi algát is mértek, mint keleten, most a klorofill–a koncentráció – ami az algák mennyiségét jelzi – mindkét régióban 8–10 mikrogramm/liter körüli értéken mozog.

Ez bőven a WHO által meghatározott, egészségügyi szempontból kritikus 75 µg/l határérték alatt van.

A tóban most is megjelentek azok az algák, amelyek kifejezetten a nyári hónapokra jellemzőek: ilyenek például a fonalas szerkezetű, nitrogénmegkötő cianobaktériumok, mint a Dolichospermum vagy az Aphanizomenon fajok.

Ezek különösen szélcsendes időben képesek a vízfelszín közelébe tömörülni, gyakran látványosan „szétterülve” a strandok közelében. A zöldes, tejszerű vízfelszín helyi jelenség – egy kis szél vagy áramlás hatására a képződmény hamar eltűnik, de máshol újra kialakulhat.

A nyár eleji algavirágzások egyébként nem számítanak újdonságnak: hasonló intenzitású eseményt 2021-ben is tapasztaltak, akkor főként a nyugati medencékben. Idén viszont a ritkábban előforduló Dolichospermum lemmermannii faj vált dominánssá, amely kiszorította a korábban gyakori flos-aquae és spiroides típusokat.

A kutatók szerint a jelenséget a hét második felére várt enyhe hidegfront és szél várhatóan ideiglenesen visszaszorítja, de a nyár folyamán hasonló képződményekkel még többször is találkozhatunk.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×