Infostart.hu
eur:
361.93
usd:
316.3
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Ilham Alijev azeri államfőt (b) a Karmelita kolostorban 2025. május 20-án. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: ilyenkor igazán fontos, hogy a baráti országok találkozzanak

A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután munkalátogatás keretében fogadta Ilham Aliyevet, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban kedden.

A kormányfő az azeri elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most.

„Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés”

– fogalmazott, hozzátéve: tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez idén is így lesz.

Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt – legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű –, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani.

A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a veszélyek korában élünk, a globális biztonságot kihívások teszik próbára. Ilyenkor fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, és áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzetet – fűzte hozzá, megjegyezve: a nemzetközi politikai helyzet felértékeli a megbízható partnereket.

A kormányfő hangsúlyozta: a türk államok szervezetének történetében először tartanak csúcstalálkozót Magyarországon.

Elmondta, Magyarország három éve él egy háború szomszédságában, a magyar gazdaság pedig már több mint húszmilliárd euró veszteséget szenvedett el a háború és a szankciók miatt. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unió a háború izolálása és a háború kiterjesztése közül az utóbbit választotta, a béke helyett a háború mellé állt, és ez súlyos károkat okozott.

„Az európai gazdaság azért is nehéz helyzetben van, mert a háború és a szankciók szétverték az eddig egyébként sikeres gazdasági növekedés stratégiai alapjait” – folytatta a miniszterelnök. Kijelentette:

az európai gazdaság hajóját ma „iránytű nélkül kell navigálni”,

ennek pedig az a következménye, hogy folyamatos energiaválságban élünk. „Háromszor-négyszer annyit fizetünk a gázért és az áramért Európában, mint Amerikában, és ez a versenyképes gazdaság felépítését lehetetlenné teszi” – állapította meg.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták. „Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni” – idézte fel.

Orbán Viktor azt mondta, nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállító vezetékekben. Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon – magyarázta a kormányfő, akinek szavai szerint az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás „gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos”.

Közölte továbbá: megállapodtak arról is, hogy új területre – a megújuló energia területére – is kiterjesztik a két ország közti együttműködést. A tanácskozáson érintették továbbá a gazdasági ügyeket, kitérve „a legfontosabb gazdasági kérdésre, a békére” is – mondta a kormányfő. Hozzátette: mindig egyetértettek abban, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál.

Orbán Viktor gratulált Ilham Aliyevnek ahhoz, hogy tető alá hozta az azeri-örmény békemegállapodás szövegét. Szavai szerint a megállapodás jó példa arra, hogyan lehet egy háborút diplomáciai úton lezárni. Ebben a felkavarodott nemzetközi világban minden békesiker rendkívül fontos Magyarország számára - jelentette ki a miniszterelnök.

Magyarország és Azerbajdzsán baráti ország

A magyar–azeri kapcsolatok sikeresen fejlődnek, elmondható, hogy Magyarország és Azerbajdzsán baráti ország – erről már az azerbajdzsáni elnök beszélt, miután munkamegbeszélést folytatott a magyar kormányfővel a Karmelita kolostorban.

Ilham Aliyev a magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az, hogy Magyarország megfigyelő államként rendezheti a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóját, azt bizonyítja, hogy Magyarország szorosan kapcsolódik történelmi gyökereihez.

Az azeri elnök gratulált Magyarországnak elért eredményeihez, mint kifejtette: Magyarország egyike azon maroknyi országnak, amely független külpolitikát követ.

Hozzátette: Orbán Viktor mindig fenntartotta országa nemzeti érdekeit,

„mi ezt nagyra értékeljük, sőt tisztelgünk előtte”.

Az azeri elnök kitért arra, hogy Magyarország megvédte saját nemzeti érdekeit és olyan kezdeményezésekhez csatlakozott, amelyek az ország előnyére váltak, és elkerülték azt, ami ártott volna Magyarországnak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×