Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Komjáthi Imre, az MSZP képviselője kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az EU bíróságához fordul az MSZP a Fidesz törvényjavaslata miatt

Kedden vitatja meg az Országgyűlés a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége már megszavazott hétfő délelőtt. A jogszabálytervezet már a hétfői plenáris ülés elején szóba került.

A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat jogellenes, ezért az MSZP nem vesz részt a vitájában és az Európai Bizottsághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordul – jelentette be Komjáthi Imre, a párt elnöke és országgyűlési képviselője. Megfogalmazása szerint a „szájzár” törvény nyílt beismerése annak, hogy Orbán Viktor így vagy úgy, de szakít az Európai Unióval, mert a törvény minden egyes eleme ellentétes az EU szellemiségével, ellentétes az EU alapjogi chartájával, ellentétes a nemzetközi joggal. A jogszabálytervezet minden elemében jogellenes – hangsúlyozta az Országgyűlés plenáris ülésén az ellenzéki politikus.

A törvény azokról szól, akik befolyásolni akarják a választásokat – mondta válaszában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki a jogszabálytervezet preambulumából idézett:

„Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra az elmúlt években. Az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Bebizonyosodott, hogy egyes hazai és civil gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak. Az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a nemzeti szuverenitást. A jelenlegi szabályozás megközelítésén változtatni kell. Az állam kötelessége biztosítani, hogy az állampolgárok, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatokban részt vevő személyek, intézmények, szervezetek döntéseiket külföldi hatalom, szervezet vagy személy befolyásától mentesen hozhassák meg” – fogalmazott az igazságügyi miniszter helyettese a parlamentben, nyomatékosítva: a törvény a külföldről pénzelt ukrán propaganda ellen lép fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×