Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) beszédet mond, miután átvette az Antall József-díjat a Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2025. évi tisztújító közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2025. május 15-én. Mellette Csóti György, a MAT elnöke (k) és Németh Zsolt, a MAT alelnöke.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Értékes elismerésben részesült Gulyás Gergely

Ha béke lesz, akkor jól járunk, és ha az új amerikai adminisztrációval Magyarország mellett Európa is képes megtalálni a közös hangot, akkor azzal is jól járhatunk – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) tisztújító közgyűlésén.

A miniszter – aki a csütörtöki eseményen vette át a szervezet Antall József-díját a transzatlanti gondolat pártolásáért, támogatásáért és a MAT munkájának elősegítéséért – kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország számára könnyebbség az Egyesült Államokban történt változás.

Arról beszélt: az előző amerikai adminisztráció Magyarországhoz fűződő viszonya kifejezetten barátságtalan volt, és a demokrata kormányzat előszeretettel tett azért, hogy „ők döntsék el (...), kik legyenek kormányon”. Gulyás Gergely megjegyezte: az Obama-kormányok alatt a viszony azért még szövetségesi volt, a változást 2021 januárja, azaz Joe Biden hivatalba lépése utánra tette.

Szólt arról is: van egyfajta kontinuitás az amerikai külpolitikában, mégpedig az, hogy az Egyesült Álamok nem kívánja Európát megvédelmezni, legalábbis elvárja a kontinenstől, hogy rendelkezzen a maga megvédéséhez szükséges, korábban évtizedeken keresztül elhanyagolt képességekkel.

A díj névadóját méltatva Antall Józsefnek a köz szolgálatához való viszonyát emelte ki, hangsúlyozva: az egykori kormányfő példája megmutatta, hogy a haza szolgálata egy nehéz időszakban teljes személyes odaadást kíván.

Budapest, 2025. május 15.
Csóti György, a MAT elnöke (k) átadja az Antall József-díjat Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2025. évi tisztújító közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2025. május 15-én. Mellette Gyarmati István, a MAT főtitkára.
MTI/Purger Tamás
Budapest, 2025. május 15. Csóti György, a MAT elnöke (k) átadja az Antall József-díjat Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2025. évi tisztújító közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2025. május 15-én. Mellette Gyarmati István, a MAT főtitkára. MTI/Purger Tamás

Felidézte: Antall József orvosaitól azt kérte, ne az életét, hanem a munkaképességét hosszabbítsák meg. A volt miniszterelnök olyan személyiség volt, aki nélkül a rendszerváltoztatás egészen más lett volna - fűzte hozzá. Kifejtette: Antall Józsefnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon parlamentáris kormányzati rendszer jött létre, amelyben kellően erősek voltak az átmenet erőszakmentességének garanciái; ha az állami működés rendjét nézzük, az 1989-ben módosított, talán azt is mondhatjuk, újraírt alkotmány államra vonatkozó fejezete szinte változatlanul él tovább.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy szinte semmilyen hasonlóság nem látható a rendszerváltoztatás kora és napjaink politikai élete között. Mint mondta, Antall József idejében a tisztelet hangja érvényesült a közéletben, érvekre érvekkel válaszoltak a szereplők. Szavai szerint ez mostanra megszűnt, nincs többé. Ez a demokrácia szempontjából komoly veszteség - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az akkori és a mostani törvényhozás jegyzőkönyveit összehasonlítva azt érezhetjük, hogy azok két különböző világ termékei.

Gulyás Gergely annak a véleményének adott hangot: a mai politikai klíma nem feltétlenül teszi vonzóvá ezt a pályát a fiatalok számára, ugyanakkor kellenek olyan testületek, egyesületek, közösségek, amelyek a politika és a viták változásaitól függetlenül a változatlanságot képviselik. Hozzátette: az ilyen szereplők biztos, hogy a magyar közéletnek nagy szolgálatot tesznek.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a MAT alelnöke méltató beszédében kiemelte: Gulyás Gergely alakja azt sugallja, hogy a párt víziója nem egyetlen időszakra, a rendszerváltoztatás nagytakarítására szorítkozott. Hozzátette:

a díjazott olyan nemzeti, keresztény, konzervatív, protestáns értékrenddel bír, aminek hosszú távon is helye van a magyar politikai palettán.

Németh Zsolt emlékeztetett: a Fidesz a kommunizmus felszámolására jött létre, de ez a munka hosszadalmasabbnak bizonyult, mint azt első lendületükben az alapítók gondolták.

Mint mondta, ebben a munkában vett részt „operatív problémamegoldó emberként” szerteágazó területeken a bámulatos lexikális tudással rendelkező Gulyás Gergely, legyen szó a 2006-os események áldozatainak védelméről, az alaptörvény megalkotásában való részvételről, vagy éppen a németajkú államokkal fennálló, Magyarország számára létfontosságú kapcsolatok ápolásáról.

Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

A magyar országgyűlési választás a nemzetközi sajtó értelmezésében messze túlnőtt egy szokásos belpolitikai erőpróbán: egyszerre lett a magyar gazdasági és társadalmi elégedetlenség, a választási rendszer működése, valamint az európai hatalmi és geopolitikai törésvonalak tesztje. A külföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de feltűnően egy irányba mutatva írnak arról, hogy a voksolás tétje nemcsak az, milyen kormány alakul Budapesten, hanem az is, milyen pályára áll Magyarország viszonya az Európai Unióhoz, a külső szövetségi rendszerekhez és a saját intézményeihez. Ezt a rendkívüli figyelmet a történelmi részvétel lehetősége is erősíti, amely a választást nemcsak politikai fordulóponttá, hanem a magyar társadalom mozgósítottságának ritka erejű pillanatává is teszi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×