Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor péntek reggel: az új pápa sokkal inkább dél-amerikai, mint északi

A kormányfő péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, az új pápa Ferenc pápa munkáját és irányvonalát folytató lelki vezető lesz, akire lehet hallgatni. Szólt még Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának áráról, Gyurcsány Ferenc politikából való távozásáról, a válásáról is, illetve a Magyar Péter által csütörtökön közzétett hangfelvételről, az inflációról/árrésről és a 2026-os költségvetésről is.

Péntek reggel újra interjút adott Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.

A miniszterelnök első témája a csütörtökön lezárult pápaválasztási folyamat volt, amelyet hívő emberként és vatikáni vonatkozásban is figyel, és nem tartja észak-amerikainak sokkal inkább délinek - perui missziós munkája miatt -, emiatt Ferenc pápa lelki vezetési munkájának folytatását várja.

"Legyen lelki vezetőnk, a katolikusok biztosan így is tekintenek a pápára. De a reformátusoknak is kell támpont, a kálvinista testvéreknek is kell valaki, akire lehet hallgatni, aki hitbéli és erkölcsi támpontot jelent" - jelezte, utalva saját református vallására a kormányfő.

Ukrajna gyorsított csatlakozása

Ezt követően rátért az unió és Magyarország aktuális vitájára: az EU döntött Ukrajna gyorsított csatlakoztatása mellett.

Robert Fico szlovák miniszterelnököt idézve azt mondta, gazdasági öngyilkosság ez az irány, ehelyett béke kell, a szankciók kidobása, ebből az energia olcsóbbá tétele.

E mentén szerinte kettéoszlott a világ és az ország is: itthon a DK és a Tisza áll az uniós álláspont pártján.

Az energiahordozók várható importtilalmáról - 2027-től - azt mondta, Magyarország hatalmas erőfeszítései miatt a családok a második-harmadik legolcsóbb energiát fizeti Európában a rezsicsökkentéssel, de ha az orosz energiától eltiltják az országot, Magyarországnak a vásárolt energiáért 800 milliárd forinttal többet kell fizetnie, ennyibe kerül jelenleg a családok támogatása, ha tehát "ezt Brüsszel keresztül tudja vinni, a családok pillanatok alatt kétszer annyit kell, hogy fizessenek az energiáért, mint korábban".

"Itt a Fideszre meg a Mi Hazánkra lehet számítani" - tette hozzá.

Megjegyezte, a Tisza Párt ebben az ügyben is változtatgatja a véleményét, emiatt is nehéz komolyan venni a véleményét. "Én belülről ismerem az Európai Néppártot, nincs mese, ezért jöttünk ki onnan. Azért jöttünk ki, mert migráció ügyében ránk akarták erőltetni a német álláspontot, aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére" - utalt arra, hogy Ukrajna ügyében "mondhat bármit" a Tisza Párt, Ukrajna gyorsított felvétele pártján van, a genderideológia és a migráció pártján.

Gyurcsány Ferenc távozásáról

Szerinte a DK-sok úgy gondolhatják, több esélyük van az ellenzék vezető szereplőjévé válni, ezért léphet hátra most a pártelnök.

A válást is kommentálta Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára között: együttérez velük, nem lehet ennyi év után különválni, viszont ez a magánélet, amit nem szabad beemelni a politikába.

A hangfelvétel

Május 8-a sűrű nap volt, Magyar Péter közzétett egy hangfelvételt a honvédelmi minisztertől 2023-ból, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, háborúra képes hadseregre van szükség, ebbe az irányba lép a kormány.

Orbán Viktor szerint a kormány hivatalos álláspontja hallható a közzétett felvételen: "a békéhez erő kell, hadsereg".

"Nekünk nem egyenruhás munkavállalók, hanem harcosok kellenek" - mondta.

Ami jobban zavarja, az a volt vezérkari főnök szerepvállalása ebben az ügyben, Ruszin-Szendi Romulusz eltávolítását annak idején nem is indokolta.

"Bánom, hogy politikai színpadra lépett, azt hittem, hogy elbújik szégyenében. Vállalhatatlan dolgot tett, zsírleszíváson vett részt és támadja hazája katonapolitikáját" - említette.

A 2026-os költségvetés

Mint a csütörtöki Kormányinfón kiderült, kész a 2026-os költségvetés terve, amit ambiciózusnak tart a komrányfő, és a fő felvetése az, hogy ne Ukrajnába menjen a magyarok pénze. A büdzséterv abból indul ki, hogy 2026-ban is nemzeti kormánya lesz Magyarországnak.

Ismertette a Kormányinfón már megismert számokat is.

Infláció - árrésstop

Az országot szerinte kívülről - a háború miatt - inflációs sokk érte, nem úgy, mint a Bokros-csomag idején, amikor az árak a rossz politika miatt szálltak el.

Az emberek kizsebelését szerinte nem lehet megengedni, ezért volt szükség arra, hogy a kereskedőket mértéktartásra fogják az árrésstop segítségével, ami rendkívüli eszköz, és nem is szabad hosszan fenntartani, mert nem egészséges a gazdaság működésére nézve, de most "működik".

Az élelmiszereknél szerinte "mozgást idézett elő" az intézkedés, de azt tapasztalták, hogy bizonyos háztartási cikkek esetében is szükség van árrésstopra, így 30 termékkör ára csökken hamarosan jelentős mértékben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×