A reprezentatív felmérés szerint az emberek tájékozódási forrásai ideológiai, pártpolitikai szempontból többszínűek, tájékozódási pontjaikat inkább a médiatípus határozza meg és csupán elenyésző hányadukra jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak.

Az NMHH az MTI-nek hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerését célzó kutatás a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok, vagyis a klasszikusnak számító hírforrások mellett kitért a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmakra, mint információforrásokra is.

A hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája,

továbbá az új digitális platformok előretörése: a megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71 százalék), illetve televízión keresztül (69 százalék) jut el a hírekhez.

Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők több mint fele (55 százalék) használja rendszeresen tájékozódásra, ezek mellett kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38 százalék) és a rádiók (35 százalék).

A kutatás alapján sokan merítenek információt podcastokból (18 százalék), blogokból, fórumokból (15 százalék), illetve influenszerek által gyártott tartalmakból (14 százalék), a nyomtatott sajtó súlya viszont jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg mint rendszeres hírforrást. A különböző fogyasztói csoportok között a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, Magyarország gazdasági helyzete és a kormány munkája.

Nincs megosztottság ugyanakkor a környezetvédelem, a háborútól, a mesterséges intelligencia térnyerésétől, valamint a globális felmelegedéstől való félelem terén.

A teljes tanulmány az NMHH oldalán itt olvasható.