Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: NAK/Lévai Zsolt

Még van esély az őshonos magyar gyümölcsfák megmentésére, de nagyon fogy az idő

Az elmúlt évszázadban behurcolt kártevők, kórokozók nagy fenyegetést jelentenek az egyre ritkábbá váló fajokra. Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke szerint még ha a nagyüzemi termesztésbe nem is illeszthetők be ezek a természetesen kialakult növények, a genetikai állományuk miatt kulcsfontosságú a megőrzésük.

A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a kihalástól az ősi magyar gyümölcsfákat – hívta fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke. Kiss Balázs az InfoRádióban elmondta: a 19. század végén még háromezer ilyen tájfajtát tartottak számon, ma viszont már csak 81 van állami oltalom alatt. „Pedig ezek a növények ellenállnak a klímaváltozás hatásainak is, csak sajnos nagyüzemi keretek között nem versenyképes a termesztésük” – tette hozzá a szakember.

„Az őshonos fajták nem feltétlenül emberi szelekciónak köszönhetően keletkeztek, sok faj a környezeti sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodott” – mondta Kiss Balázs, megjegyezve, hogy a 81 állami oltalom alatt álló fajtánál jóval több található hazánkban, melyek génkészlete felbecsülhetetlen értékű. Leszögezte:

minél változatosabb a gyümölcsfák génkészlete, annál ellenállóbb a gyümölcstermesztő ágazat a klímaváltozás hatásainak.

Az elnök kiemelte azt is, hogy nagyon fontos ennek a génállománynak a megőrzése, mivel nagyüzemi körülmények között ezek a fajták nem tudják felvenni a versenyt a modern, nemesített gyümölcsfákkal, emiatt az elmúlt száz év során fokozatosan kiszorultak. Jelenleg inkább kiskertekben találhatók meg a különböző tájfajták.

Kiss Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy ezek az őshonos fajták nem igényelnek gondozást, mert nagyon ellenállóak az évszázados-évezredes természetes szelekciónak köszönhetően. Az elmúlt évszázad során számos kártevőt és kórokozót hozott be hazánkba az emberi tevékenység, amelyekkel szemben ezek a növények nem rendelkeznek rezisztenciával, nem tudtak ezekhez a kórokozókhoz alkalmazkodni. A szakértő leszögezte: az őshonos fajták is igénylik a permetezést, a metszést.

Azt is hozzátette, nincs már sok időnk, hogy oltóvesszők levételével és csemeték felnevelésével megmentsük ezeket az őshonos, magyarországi gyümölcsfákat a kihalástól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×